Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

P. Ács S.: Kalocsa vidéki népi gyermekjátékok

5. Gólya viszi a fiát 5. Storch trägt seinen Sohn 5. Аист несет своего сына 7. Cicázás 7. Spielerei 7. Любезничанье A vevő is kívül került. Az utolsó sorra, egymás kezébe csaptak és egyik jobbra, a másik balra futott a kör körül. Aki hamarabb odaért az üres helyre, az lett az eladó. A másik a vevő. Mint Vén Ágnis néni mondta: „Futás közbe a töbiek ezt kiabálták: — Komámasszony gyé ke! (Jöjjön kend.) Ithata a fejkendöjit! A futó mög viszaszót: — Lögyön a magáé, neköm nem kő! A%ér kajálotak, hogy ж érje el a bélit." 66. Alszik a csősz Fiúk-lányok vegyesen, csoportba verődve, téren vagy a libalegelőn játszották. Csőszt választottak. Rendcsen nagyobb fiút. A csősz kócból bajuszt kötött, kalapot tett a fejére, esetleg elnyűtt subát a vállára. Botra támaszkodott és alvást színlelt. A gyerekek pár méterre körülötte, ki állva, ki guggolva elhelyezkedtek. Ezt énekelték: 6. Húzzad bogár 6. Zihe, Käfer 6. Тяни жук 8. Santa bice 8. Hinkebein 8.

Хромоножка slls^ik a csősz Alszik a csősz, Csipa van a szpmibe Rósz kalap a féjibe, hop szőlő, lop, lop, lop, Lop szőlő, lop, lop, lop. Alszik a csősz, Alszik a csősz,. Fnek közben egy-egy gyerek lábujjhegyen a csőszhöz lépe~ getett, megérintette, szőlőcsipegetést utánozott. Némelyik még a bajuszát is meghúzta. A csősz néha mordult, néha horkantott. Ilyenkor a csipegető ijedséget színlelve, elugrott. A dal végén felébredt a csősz és megkergette a gyerekeket. Akit tudott, elfogott. Az a következő játszásnál nem lophatott. A gyerekeknek nagyon kedves játéka volt. 67. Köcsögöcske Lányok és kisebb fiúk játszották 8—10-en a paskumon, utcán, ház körül. Kiszámolták a gazdasszonyt és a macskát. A többiek