Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Balassa I.: Hermann Ottó és Kada Elek vitája a Kecskemét környéki pásztorkodásról

9. Palóka. HERMAN Ottó rajza. 9. Palóka. Zeichnung von Ottó Herman. 9. «Палока» — инструмент, препятсвуюший животном сосать. Рисунок Отто Германа. Daganatok: Métöly (?) az Oestrustól származók (Imely). Guga, „at torkán" (!) támadó, Sü, a pofán támadó. Csikósok. Ezek a gulyások cserényeihez vannak beosztva, a hol azonban a számadó gulyás rendelkezik. a derékszíjon van a bot tar tó karika, a melybe lovagláskor a bot jön; használnak karikást vagy nehézustort, melynek fonása Kigyóderek vagy Kukoricásáéin. Lopaks^ine. Világos pej, Sötét pej, Fekete, Sárga, Szürke, Fakó, Deres, Tarka, Szárcsakesely, Hókkesely, Csillagos kesely, Sültszőrű, Szögsárga, Szénsárga, Egérszőrű, Fátyolfakó, Kenderfarkú sárga, Daruszőrű. Borkács, horkácsoló ember, pusztai ezörmestör. Koc^a anyátlan állat ; de a kopottság is, ha t.i. a festett — újkori — cserényről lekopik a festék, akkor „koc^a cserény." Virág május végén S^arkaláb. Gulyások és csikósok Bugacion és Monostoron. Zubornyák (szláv származású), Mészáros, Nagy, Tóth, Krumplis-Pintér, Hornyák (szláv származású), Sáfár, Gángó, Repka (szláv származású), Kovács, Oroszi, Árva-Tóth, Nyers, Varga, Borka, Kerekes, Farkas, Lakatos, Dobos, Józsa, Sinkár József, híres borkács. Kutak Szél-, Templom-, Dékany-, Draskó-, Taszi-, Görbeszéki-, Hajtski-, Balog-, Sió-, Eprös-, Üj-, Lóhomoki-, Ferenczi-, Lestár-kút. 10. Palóka. Bugac. VU. 1896. 10. Palóka. Bugac. VU. 1896. 10. «Палока». Бугац. Воскр. Газета 1896. Dűlő- és helynevek. Doboserdő, Ekklézsiafala, Királydinnyés, Hosszúhát, Draskóbukor, Kigyós, Kerektólapossa, Görbeszéki erdő, Varnyas, Nagyállás, Farkasordító, Krumpliserdő, Hajtoki-bukor, Balogerdő, Füvelő, Buzsik 11. Cifra karikás ostor. Bugac 1853. VAHOTlmre: i. m. 11. Schmucke Langpeitsche. Bugac. 1853. Imre Vahot: a. a. O. 11. Украшенная плеть, Бугац. 1853 Имрэ Вахот: цит. соч. 83