Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)
Kőhegyi M.: Szabó Kálmán emlékezete (1886–1963)
s alagsorral és szárnyakkal tetemcsen kibővítve, a sok gonddal és ízléssel felállított gyűjteményeket július 6-án ünnepélyes formák között a nagy közönség számára is megnyitotta. A gyűjtemények mintaszerű felállítása, képekkel, feliratokkal magyarázása dr. Szabó Kálmán múzeumőr tudását és szakavatottságát dicséri." 98 Az újszerű, az egyes tárgyakba lelket és értelmet lehelő kiállítás, az egyre terebélyesedő régészeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjtemény, a publikációk országszerte ismertté tették nevét. Nem véletlen, hogy a Múzeumok és Könyvtárak Szövetsége Kecskeméten rendezte meg a világháború után első kongresszusát 1926-ban. Ezek az összejövetelek kitűnő alkalmat nyújtottak a szakembereknek helyzetük megvitatására, tudományos eszmecserére és a rokontudományok eredményeinek megismerésére. Amikor a kecskeméti Katona József Kör — bizonyára Szabó Kálmán kezdeményezésére — vándorgyűlés tartására hívta meg az Országos Magyar Régészeti Társulatot és a Magyar Néprajzi Társaságot, a két társulat vezetősége nemcsak azt határozta el, hogy a vándorgyűlést együttesen rendezi, hanem azt is, hogy a vándorgyűlésre meghívja Magyarország valamennyi közgyűjteményét. A két társulat kecskeméti vándorgyűlése tehát a régészet és néprajz sajátságos érdekei mellett azt a célt is szolgálta, hogy a magyar közgyűjtemények vezetői, kezelői tizenkét év óta elárvult ügyüket úgy tudományos, mint szolgálati szempontból megvitathatták." A múzeum külön épületbe költözésével és önállósulásával együtt járt a levelek és akták külön iktatása és tárolása. A múzeum irattára viszont a II. világháború alatt bizonyára együtt pusztult el a régészeti és néprajzi anyaggal, amikor a tárolásra kijelölt tanyát bombatalálat érte. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a múzeum története, Szabó Kálmán tevékenysége igen nehezen és nagy hézagokkal kísérhető nyomon 1924 után. A rendelkezésre álló keveset azonban mindéképpen érdemes számbavennünk. A szétválás után Szabó Kálmán saját szakkönyvtár kialakítására törekedett. A Tanács helyesli elgondolását. A Numizmatikai Közlöny megjelentetéséhez 1924-ben 52 000— koronával járul hozzá. 100 A következő évben pedig 112 000 koronát ad a Közlöny és az Érem című folyóiratok előállítási költségeire. 101 Ennek fejében a folyóirat példányait megkapja. A Levéltári Közleményeket 102 és a Szegeden megjelenő Népünk és Nyelvünk с folyóiratokat már indulásától kezdve beszerzik. 103 Mindebben természetesen Szabó Kálmán kezdeményezését kell látnunk. A Főfelügyelőség a neki felajánlott néhai Schönherr Gyula könyvtárának jegyzékét küldi meg egyes könyvek kiválasztása céljából, melyet azután — 17 mű igénylése után —, a Veszprémi Múzeumnak továbbítanak a kecskemétiek. 104 Kitűnő orientalistánk, Szilády Áron könyvtárában rengeteg keleti kézirat és néprajzi könyv volt. Ezeket a kecskeméti könyvtár megvásárolta. 105 Egy — nyilván kecskeméti származású — bécsi konzervgyáros Kecskemétnek ajándékozta könyvtárát. A tanács nem járult hozzá Szabó Kálmán előterjesztéséhez, hogy az ajándék egy része a múzeumi szakkönyvtárba soroztassék be, hiszen a múzeumi szakkönyvtár gyarapodásáról a városi tanács a múzeumőr esetenkénti előterjesztése alapján a költségvetés keretén belül gondoskodik. 106 Ezekben az években több személyi változás is történt a múzeumnál. Kovács Lajos múzeumi laboráns nyugdíjba ment és hamarosan meg is halt. 107 Szilády Károly ugyan megmarad a könyvtár és múzeum igazgatójának, de a polgármester tiszteletbeli múzeum- és könyvtárigazgatóvá nevezi ki Szabó Kálmánt. 108 1926-ban került ideiglenes díjnokként a múzeumhoz Papp László, 109 akit a főispán, törvényes jogánál fogva (1886. évi XXI. te. 57 § В pont) 192798 Ethn. 1923—1924. 187. 99 A közgyűlésre az érdekelt szakmák legjobb képviselői jöttek el. Álljon itt emlékeztetőül néhány név: Hillebrancl Jenő, Paulovics István, Fettich Nándor, Jónás Elemér, Bátky Zsigmond, Madarassy László, Győrffy István, Visky Károly, Bartucz Lajos, Csányi Károly, Kuzsinszky Bálint, Nagy Lajos, Gerevich Tibor, Solymossy Sándor, Szendrey Zsigmond, Mihalik Sándor, Móra Ferenc, Buday Árpád, Kogutowicz Károly, Banner János, Sebestyén Károly, Zoltai Lajos, Ecsedi István, Sőregi János, Alföldi András, Leszich Andor, Csallány Gábor, Eperjessy Kálmán, Márton Lajos, Marosi Arnold, Gönczi Ferenc, Rhé Gyula, Hild Viktor, Kiss Lajos, stb . . Az Országos Magyar Régészeti Társulat és a Magyar Néprajzi Táraság együttes vándorgyűlése Kecskeméten. Ethn. 1926. 204—206. 100 BKML Könyvtári iratok. 1920—1930., 104/1924. 101 Ugyanott 1920—1930., 29/1925. 102 Ugyanott 1920—1930., 13/1924. 103 Ugyanott 1920—1930., 31/1929. 104 Ugyanott 1920—1930., 30/1925. 105 Ugyanott 1920—1930., 39/1924. 106 Ugyanott 1920—1930., 9/1926. 107 BKML Kgy. jkv. 226/1924. 108 Ugyanott Kgy. jkv. 15/1925. 109 Egy 1924. október 11-én kelt levél szerint 3 hónapra Budapestre küldik, hogy a régi újságokból kecskeméti adatokat írjon ki. — BKML Könyvtári iratok 1898—1926. Sz. n. 442
