Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Grynaeus T.: Bácsmegyei gyógyító szokások és hiedelmek

bezárják, egy kis bögrébe adnak neki valami enni­valót és hozzá egy nagy kanalat, ami nem fér bele a bögrébe. Kivülről lesik s a gyerek megszólal: Kis bögre, nagy kanál hogy egyek belőled, kis bögre, nagy kanál, hogy egyek belőled. (R). Л boszorkányrontás következtében vízfejűvé lett gyereket vissza kell váltani. A banyakemencét befű­tik, mikor jó tüzes „hozd a sütőlapátot, ülteds vagy fektesd rá (a gyereket), tégy úgy, mintha be akarnád dobni. Abba' a pillanatba' eltűnik és a te gyereked kerül vissza a lapátra: kicserélik" (R.) (így, a rémi dialektusban egyébként szokatlan hangalakkal). Ha a gyereknek szúrása van, az esküvői ruha vala­melyik darabját teszik rá (FI., s.). SZOPTATÁS Nem egy esetben \ л / 2 éves koráig is szoptatták a gyereket. Ennek kettős: biológiai (fogamzás meg­előzése) és szociális oka volt „szegényebb helyeken nem volt mindenütt tej, örültek, amíg az anyjának volt" (R). Ha el akarta az anya választani, szopáskor ruhakefét tett a melléhez (R). A csöcsfájásra naponta többször rozslisztből készült kovászt tettek, esetleg kiégetett tűvel kiszúrták (R). ASSZONYI BAJOK, SZÜLÉS A megétetett embernek mennie kell ahhoz, aki el akarja venni, akár akar, akár nem (Ha.). A párválasztásra, az a szólás érvényes : „amilyen virágot szakítasz, olyat fogsz szagolni" (Kf.); a más­állapotba jutott asszonyra pedig: „aki kutyával al­szik, bolhás lesz" (N). Л fogamzás megelőzésének mód­jai a tartós szoptatáson kívül: Péter Pál előtt almát eszik (N) ; az asszony belül fekszik az ágyon és lábát átteszi a férjén — akkor „nem marad úgy" (N). Ez utóbbi éppúgy névmágiás (euphemistikus) megjelö­lés, mint a menstruációé': „mikor vét", „mikor követ­kezett neki", „itt az időd" (Cs.), „mögjött a nyava­lyám" (Sz.), „mikor az ünnepemet várom", „mikor az ünnepem szokott megjönni" (M). Magzatelhajtás céljára szalagra kötött, megtisztított, pálinkával „fer­tőtlenített" mályva (papsajt-, nadály-) gyökeret dug­tak föl a méhbe (méhnyakba?) a vérzés megindulá­sáig (R). (Hasonló: S.). Л burokban született gyerek szerencsés, a foggal született garabanciás lesz (Ha.): „Foggal született, négy foga volt. Az ilyen garaban­ciás gyerek nagyon okos, hat évig kell vigyázni rá. Hetedik éviben elvitték a garabanciások. Mindig akkor kellett vigyázni rá, mikor nagy vihar — gara­banciás idő — volt. Sötét felhő jött, sávban fújt a szél, forgott, fákat fordított ki, tetőt levitte. Az öre­gek azt mondták, hogy ebben a felhőben van a gara­bancia. Az halszerű valami : sárkányhoz hasonló, rettenetes erős farka volt, lelógott, kitördelte — ki­húzta farkával a fákat, évszázados fákat tővel fölfelé, koronájával lefelé fordított. A felhő egyik felén meg lehetett látni a fejit, másik felin a farkát. Ezt a gyere­ket ilyenkor nagyon kellett vigyázni. Volt egy ilyen gyerek, az asszonynak ki kellett menni, mert jöttek a jószágok. Mire visszajött, a gyereket elvitte a gara­bancia." (Hasonló: S.). FOGBETEGSÉGEK Fogzp gyereknek ajtókulcsot, kanalat adnak, hadd dugja szájába (R). Fájós fogra „hideg vizet szödtünk", „töményeztünk" (parázsra szórt tömjén füstjét be­lélegezték), vagy „szalicint" tettek a lyukba (Bl.). SZEMBETEGSÉGEK Az árpa Baján gyűjtött mohácsi gyermekvers átok­formulájában is szerepel : ,,csere-bere fogadom többet vissza nem adom. Fia mégegyszer visszakéred száz árpa nőj jön a szemeden". Az árpát háromszor ismételt párbeszédes ráolva­sással letagadják: — Árpa van (nyőtt) a szemeden ! — Hazudsz ! (Dp, В. Hasonló: S) 232

Next

/
Oldalképek
Tartalom