Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

P. Ács S.: Kalocsa vidéki népi gyermekjátékok

1. Szobrocska 1. Statuette 1. Статуэтка 2. Lovascsata 2. Reiterkampf 2. Схватка коней A két húzó kezet fogott és a két oszlop húzta egymást. Közben kiabálták: „Húzd! Húzd!" Amelyik oszlop elszakadt, vagy a húzóját áthúzták a földre rajzolt vonalon, az vesztett. 61. Kányácska Leginkább lányok játszották 10- 12-en. Kisebb fiúk is közébük álltak. Kiszámolták a kányát és a gazdasszonyt. A többiek a csibék voltak. A csibék a gazdasszony és egymás derekát átfogva egymás mögé álltak oszlopban. A kánya előttük guggolt, mintha tüzet rakott volna. A gazdasszony és a kánya párbeszéde : — Kánya-kánya micsinyás^ ? —• Tü%et rakok. — Minek a% a tü%_ ? — Vizet fóralok. — Minek a^ a vi\ ? — Csibét kopásotok. •— Hunand loptad? — Papéktú. — Megáj, mögmolak nekik ! — Hagas, még tetüled is lopok ! — His kánya! His! His! A kánya rátámadt a csirkékre. A gazdasszony széttárt karokkal védte őket. A csirkék az anyával együtt ide-oda kígyózva, egymást el nem engedve igyekeztek menekülni a kánya elől. A kányának a gazdasszony keze alatt nem volt szabad támadni, csak oldalról. Akit elfogott a kánya, azt félre vitte. Utána megint elölről kezdték a játékot, míg minden csibét elfogott a kánya. 62. Bos^orkás Lányok és kisebb fiúk csoportos játéka volt. Kiszámolták vagy kiválasztották az ügyesebbek, erősebbek közül az anyát és a boszorkát. A boszorka a képletesen kijelölt „pincébe" ment és magára borította a felső szoknyáját. Igyekezett torz arccal és ijesztő mozdulatokkal félelmetes külsőt ölteni. Az anya főzést utánozott. A gyerekek körülötte ugrándoztak 257 3—4. Gyertya-gyertya 3—4. Kerze — Kerze 3—4. Свечка-свечка