Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)
Fehér Z.: A bátyai szállások
csökken, míg a lóállomány 431-re növekszik. Ekkor már a 384 családot zsellérként írják össze 48 . Az úrbéri perben Vigyázó Sándor közbirtokos azt állítja: ,,A bátyai lakosok nem annyira földművelő és baromtartó — kertgazdaságot üző emberek; ennélfogva kevés marhára van szükségük". 49 A bátyai bíró ezzel szemben így beszél: „ . . . több mint 2000 darab ló és szarvasmarha . . . még pedig egyedül a nép, és nem a közbirtokosság kezén létezik." 50 1860-ban Zsubory főjegyző jelentése szerint „Magányosok birtokában 781 szarvasmarha létez." 51 A csökkenés az úrbéri per határrendezésének következménye. „Legelőfelosztás és feltörés óta az állattenyésztés a réginek 1/10 részire apadt. Ez csaknem kizárólag az igásbarom tartására szorul" — írja Galgóczy 1876-ban. 52 Az állatállományt a rideggulya kivételével télvíz idején a szállási istállókban tartották. A jobbágyfelszabadítás újabb lendeültet adott a szállások fejlődésének. A jobbágyi kötöttségektől való megszabadulás mellett még egy kényszerítő körülmény is közrejátszott a szállások fejlődésében és átalakulásában. 1849-ben ugyanis leégett a falu. Ekkor a lakosság — talán törökkori emlékek hatására — a szállásokra költözött ki. Sokan kinn is maradtak végképp 53 . Főleg fiatal házasok vállalták a kinnlakás kockázatát. A múlt század második felében a zsúfolt faluból sok fiatal házas költözött ki állandó lakosnak a szállásokra 54 . A szállási istállók lakóházakká való átalakulása hosszú folyamat. Jelencsity Mihály adatközlő szerint gyermekkorában, az első világháború éveiben, a szállási épületek felében még nem laktak, de már jószágot sem tartottak bennük. 55 A századforduló táján Bencze Márton adatközlő szerint a régi Matán-tszállást a Jáksó féle szállást, a Gólya-szállást kizárólag állattartásra használták. Szerinte csak a szegények laktak szálláson 56 . A századforduló táján a megcsappant állatállonány s a megváltozott állattartási mód miatt fölöslegessé vált szállásokat a jobbmódúak felesüknek vagy más rászoruló szegény családnak adták ki bérbe. A szálláshoz tartozó kertet azonban nem adták a bérlő vagy a feles használatába, mert azt a gazda konyhakertként használta, a feles pedig a távolabb fekvő földeken gazdálkodott. A kert megóvása érdekében sokszor kikötötték, hogy a bérlő nem tarthat csirkét. A gazda pedig, ha a szállási kertbe ment családjával dolgozni a faluból, bérbe adott tanyájára állt be kocsival, itt rakodott le, ide jött ebédelni, ide húzódott a zivatar elől 5 '. Már a két világháború közötti időben akadtak olyan gazdák, akik szállásukat csak nyáron használták. Ilyenkor kiköltöztek oda lakni, mert földjeik az alsó határban feküdtek, közelebb érték őket. Falusi házuk a nyári munkák idején üresen állt. A közelmúltban megtörtént az is, hogy az üresen álló szállásra az öreg költözött ki a családból baromfit nevelni. 58 Ma is sok üresen álló szőlőskunyhóhoz hasonló épületet látunk Alsószálláson. Ezeket csak akkor veszik igénybe, ha a hozzájuk tartozó kertben dolgoznak, vagy pedig az öregek ide járnak ősszel őrizni a szilvát, a káposztát. Ilyenkor itt is alszanak. Ezek az épületek vagy istállók voltak eredetileg, vagy már nyári pihenőnek készültek. A szállások felépítése, berendelése és használata Megfigyelhetjük, hogy я szállási házsorok leginkább az egykori fokok medrét követik. A kertek parcellái ugyanis ezekre a fokokra dőltek, s a parcella végén, a fok partján emelték a házat. Az utcává vált fokokat még 4 mesterségesen is mélyítették, hogy ára48 OL. Regincolaris lt. Conscriptiones 1827/28 Bátya 49 PmL .Bátya község úrbéri pere, Vigyázó S. keresetlevele 1858. 50 p m L_ Bátya község úrbéri pere, Ellenbeszéde Topcsia Pál, mint Bátya község bírájának 1859. 51 BL. Bátya, Községházi iratok, Zsubory főjegyző jelentése (ceruzával írott fogalmazvány) 1860 52 GALGÓCZY Károly 1876—77 II. 307 53 „Mikor leégett a falu, akkor ott (Szálláson) istállókat építettek." (Ak.: HEGEDŰS János 76 é.1969. „A nagyapámnak a faluba vót háza, mikor leégett, akkor gyüttek ki a faluból lakni. A nép Szelistyére menekült. Csinyátak istállókat Szálláson. Ott régen több ház vót." (Ak. : ua.) 54 SÁFRÁN Józsefné apja pl. 1870 körül még a faluban született. Mivel második gyerek volt — nem a legkisebb — nősülése után Szállásra költözött. Ugyanennek a Sáfránnénak anyai nagyapja húsz éves kora után, ahogy megnősült, Szálláson telepedett meg, mivel mostohaanyaja nem szívlelte otthon. „Apám nősüléskor került ki Fölsőszállásra, Pavles-szállásra, de addig, előtte is lakott má ott valakit." (Ak. : JÉLÓ Pál 78 é. (1969). „1860 körül került ki az apám faluból. Csunnyal (bodonhajóval) jött ki." (Ak. : HEGEDŰS János 76 é. 1969.) „1900ba férhöz ment a testvérem. Az istállóból csinyáltak neki Szállásaon házat." (Ak.: KAPITÁNY János 69 lé. 1969). 55 Ak.: JELENCSITY Mihály 62. é. (1969.) 56 Ak.: BENCZE Márton 80 é. (1969). 57 Ak.: ASZÓDI István 63 é. (1969.) 58 Ak.: BENCZE István 60 é. (1969.) 121
