Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Mezősi K.: Kiskunfélegyháza településtörténete a XVIII. századi társadalma

propensium Felséges Uraság Cassájában fizetendőt a florenis Rhens. 72. birtokul assignáltam, úgy mind az által, hogy a Falut Ferenczszállási Telken szállécsák, melyre Isten segítvén őket a tartozó árendáitt a Felséges Uraságnak Esztendőnként tartoznak lefizetni, kötelezvén amellett őket, hogy mindenekben engedelmesek és hívek fognak lenni, mely abbéli Felséges Királyi Udvari Commissiónak kegyelmes resolutiojárul attam ezen Testimonialis levelemet."

34 Vagyis a jászfényszarusi telepesek a félegyházi pusztát egy évre díjtalanul, taksafizetés nélkül kapták meg, Ferencszállása pusztáért pedig évi 72 Ft-ot kellett fizetniök a puszták földesurának, a pesti „Rokkant Katonák Háza" ügyeit intéző „Királyi Udvari Commissio"-nak. Mint láttuk, előzőleg ugyanez a bizot ság adta bérbe Kecskemétnek is a kun pusztákat. A települési engedélyt is tőle kapták meg a fényszarusi lakosok. Az előzőkből kitűnt, hogy ez a „Földes Ür", mint zálogbirtokos, nem személy, hanem egy létesítendő intézmény alapítványa, illetőleg az ezt kezelő bizottság. A telepesek pedig, midőn Félegyháza pusztát megszállták, taksát, földbért fizettek. Szabad emberek voltak, de a megszállott földnek csak használói, haszonélvezői, nem tulajdonosai. Félegyháza megtelepülése után két évvel, 1745-ben azonban a földek pénzükkel történt megváltása, a redempció révén már birtokos gazdákká válhattak. /. Л település helye A kapott engedély szerint Jászfényszaruból jött telepeseknek я. Jerencszállási pusztán kellett volna falujukat felépíteniük. A községalapítás azonban nem itt történt, hanem Félegjéá^a pusztán. Mi volt az a körülmény, amely a telepesekre nagyobb hatást gyakorolt, mint a kiskun puszták urainak utasítása? Kétségkívül az, hogy az újonnan érkező lakosok a félegyházi pusztán már a települést befolyásoló fontos adottságokkal találkoztak. Már a kecskemétiek is bérelték Félegyháza megtelepülése előtt az itteni vendégfogadót. A fogadó nemcsak a Pestről Szegedre vezető főútvonal mellett, hanem az ebbe többfelől (Halas, Csongrád, Alpár, Izsák) betorkolló utak középpontjában állott. A település előtt azonban még egy másik fontos intézményt is találunk már a mai Félegyháza helyén: postaállomást. Ahol ша, a városban a kecskeméti országút mentén, a járásbíróság épülete áll, ott volt már a községtelepítés előtt a fontos pesti—szegedi közlekedési út egyik postastációja. Egy 1730 körüli időben, tehát Félegyháza megtelepülése előtt több mint tíz évvel készült bécsi katonai térképen Félegyhá^a nevét már postaállomás mellett találjuk, sőt a gondosan megrajzolt, színezett térkép a postaállomás közelében már néhány házat is feltüntet.

35 Alkalmasabb helyet házaik felépítésére az új lakosok nem is találhattak volna, mint a postaállomás és vendéglő környékét, az itt összefutó utak mellékét. Ügy látszik, a postaállomás megerősített hely is volt. Erre következtethetünk abból, hogy Félegyháza régi várostérképein a postaépület mellett Bástya utca és közelében Tabán utca elnevezésekkel találkozunk. A mai Félegyháza középpontjától nyugatra jó egy kilométer távolságra van a régi térképen „Templomhalom" névvel jelölt partos hely. Kő, tégla, cserépmaradványok és az 1952-ben végzett tudományos ásatás leletei, a templom körül létesített temető sírjai bizonyítják, hogy itt volt a középkori Félegyhá^a települési helye.

35 A török hódítást megelőző időben a kunok földjén Félcgyháza nevének említésével először Zsigmond király 1389-ben kelt egyik oklevelében találkozunk. Ez Szeged polgárainak ad biztosítékot, hogy árucikkeikkel, javaikkal Félegyhá^án át Budára régi királyi szabadalmuk szerint békésen közlekedhessenek, s Szeren (Pusztaszer) át is, megszokott régi útjukon, szabadon áthaladhassanak. Nem kétséges tehát, hogy ebben az oklevélben a mai Kiskunfélegyháza őséről van szó, s a helynév bizonysága szerint ez ekkor már templomos hely volt. 2. Л helynév eredete A településtörténeti vizsgálódások feladatai közé tartozik a helynév eredetének megfejtése is. Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy a középkorból több Félegyháza helynév ismeretes. Csánki Det(ső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában c. 34 A település engedélyének szövegét höuiS^erelemLgyi Tivadar; Kis-Kun-T'e'/egybá^a város monograpbiája, Nagykőrös, 1882. 97—98.1. 35 Bécs, Nationalbibliothek, Kartensammlung, No. 2251., „Map pa Geometrica von denen Comitaten Pest, Billis, Scholt und Stulweisenburg

... Vom Ing. Hauptmann H. v. Matbey, 1730 (?)" 36 Az ásatást Bálint Alajos df. szegedi múzeumvezető végezte. 348