Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Kőhegyi M.: Szabó Kálmán emlékezete (1886–1963)

fogadta és Nemest díszpolgárrá választotta.

27 Az adományozó kikötötte, hogy gyarapítani kell a képanyagot és a magyar művészek érdekeit elő kell mozdítani. Ezért évi 3000 koronát kell adnia a városnak az eddigi 1000 helyett. Szilády Károly támogatta Szabó Kálmán törekvéseit. Már hivatalba lépése után két héttel levelet írt a Főfelügyelőségnek, melyben tisztelettel jelenti, hogy évi 600 koronát kíván néprajzi osztályának fejlesztésére fordítani. A gyűjtéshez és feldolgozáshoz külön egyént alkalmazott évi 1800 korona fizetéssel és egy külön raktár helyiséget rendezett be, mely 16 1/2 méter hosszú, 6 1/2 méter széles és 3 méter magas, tehát 324 köbméter nagyságú. A gyűjtésnél különös súlyt kíván fektetni a Kecskemét város határában levő puszták pásztorélete összegyűjtésére és feldolgozására, annál is inkább, mert e része az ősfoglalkozásoknak kiveszőfélben van. Továbbá a halászeszközök összegyűjtését tűzte ki célul és pedig a Tisza és Holt-Tisza környékén Ókécskétől a csongrádi határig és a környéken levő állóvizek mellékén. Szilády 1000 korona segély megszavazását kéri a Főfelügyelőségtől, mert az államsegély szétosztásakor az az elv, hogy minden intézmény annyit kap, mint amennyit a saját városa ad.

28 Ilyen előzmények után bízvást pályázhatott Szabó Kálmán a múzeumőri állásra. Rajta kívül csak Rössler Elemér kassai lakos küldte be kérvényét.

29 Szilády Károly így ajánlja beosztottját: „Szabó Kálmán nem rászánta magát múzeumi teendőkre, hanem rátermett; nem kötelesség teljesítésből dolgozik, hanem azzal az örömmel, amelyet csak a gyerekkortól fejlődő érzék talál az ilyen munkákban. Az az esztendő, a mit nálunk töltött, már is meghozta az eredményt. Az ásatásokat a melyeket Kada Elek polgármester úr félben szakítani kényszerült és a melyeket én a levéltárhoz való lekötöttségem miatt nem folytathattam — újra megkezdte, gyűjtő utakra járt, itthon pedig az összehordott dús eredményt dolgozta fel czéltudatosan, rendszeresen, lelkes buzgalommal merülve bele ügyesen végzett munkájába. Az államsegélyt — a melyből már a múlt évben nagyobb összeget sikerült kapnunk — mind felhasználtuk s abból, a hogyan felhasználtuk, bízvást reméljük, hogy jövőre még többet kapunk s így nagyobb anyagi erővel dolgozva készülhetünk rá, hogy nem sokára elérni remélt új helyiségünkbe méltón felkészülve vonulhassunk át." Megírja még, hogy a múzeumőri állás szervezése azért szükséges, mert ha egy jogi doktor egy vidéki múzeumi állásba temeti bele magát s ifjúsága legszebb éveit tölti itt, akkor nem lehet hosszú éveken át bizonytalanságban hagyni.

30 A pályázatokat július 27-ig kellett beadni s egészen természetes, hogy az állást Szabó Kálmán nyerte el.

31 Az 1912-es évet már felemelt államsegéllyel kezdhette meg. A Főfelügyelőség a könyvtár fejlesztésére 500, régészeti ásatásokra 500 és néprajzi gyűjtésre 400 koronát szavazott meg.

32 Örömmel jelenthette Szilády Károly az év végén: 492 darabbal gyarapodott a gyűjtemény 1912-ben. Ez tetemes mennyiség, hiszen az elmúlt 13 év alatt mindössze 2200 körüli tárgyat hoztak be a múzeumba. Az egész anyag (1912. év végén 2748 db) a városháza első emeletének egy termében és a város egy másik épületének nagy földszinti helyiségében van — úgy ahogy lehet —, elraktározva. A gyűjteményt teljes egészében beleltározta Szabó Kálmán. Az újonnan bekerült tárgyak rajzos katalógusa is elkészült, a régebbieké munka alatt van.

33 1913 tavaszán a kecskeméti zsibvásáron nézett körül Szabó Kálmán. Vett is tárgyat bőven: karikás ostor, tűzütő acél, sütővas, tülökvágó, reszelő, fűrész, tülök, metszőolló, borotvatartó, szíjgyártó prés, taplózacskó, régi ezüst tallér, hambár, gyertyatartó, tokmány, kereplő, vasvilla, kaszaörv, sulyok, sósgurgulya, csat, koppantó, puskaportartó, pálinkás butclla s még tucatnyi tárgy szerepel a számvevőségnek benyújtott elszámolási listán.

34 Élete vége felé is szívesen járt ki a zsibpiacra s szerezte meg a múzeumban még hiányzó tárgyak százait. 1913-ban vette meg Takács Lajos kecskeméti fésűsmestertől teljes szerszámkészletét.

33 Annyira önállósította és függetlenítette magát a levéltár vezetőjétől, hogy a számvevőség figyelmeztetni kénytelen: a jövőben minden kiszállásra vezetőjének engedélyét kérje ki.

36 Egyúttal Szilády Károly figyelmét is felhívja az ellen27 Ugyanott 14429/1911. 28 BKML Könyvtári iratok 1895—1944., 4555/1911. SZILÁDY fogalmazványa. 29 BKML 21738/1912. 30 BKML Könyvtári iratok 1898—1926., 9637/1912. 31 BKML Kgy. jkv. 281/1912. 32 BKML Könyvtári iratok 1895—1944., 7664/1912. 33 Ugyanott 1898—1923. Sz. n. 34 Ugyanott 1898—1923., 16995/1914. 35 Ugyanott 1898—1923., 16995/1914. Egy vastag csomó nyugta. 36 Ugyanott 1898—1926., 39675/1913. 431