Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Szabó K.: A kecskeméti pásztorok nemzetisége a XVI–XIX. században

ra. 6 Ezeket mind összegyűjtöttem. E két évszázad jegyzőkönyvében összeírt 1179 pásztornév nem adja ugyan e kor pásztorainak teljes névsorát, mert ide csak azon pásztorok nevei kerültek, akiket a város fel­fogadott, vagy azoké, akik a közrenddel, törvénnyel valamilyen módon összeütközésbe kerültek. Minden pásztornevet felvettem a névsorba tekin­tet nélkül annak idegen hangzására, mert célom egye­dül az igazság keresése és nem óhajtom a kecskeméti pásztoroknak a valóságnál nagyobb arányú magyar­ságát mindenáron igazolni. I. Gulyások Vegyük szemügyre a két évszázadból összegyűj­tött kecskeméti pásztorok névsorát és kíséreljük meg neveik alapján megállapítani, mennyi közöttük az ide­gen elem. A gulyások I. szám alatti névsora 487 gu­lyásnak, göbölyösnek, csordásnak és gulyásbojtárnak nevét tartalmazza. Családneveik között legtöbb a Szabó (23), Tót-Tóth (18), Nagy (18), Kis-Kiss (8), Kovács-Kováts (7), I Iorváth-IIorvát (6), Lenkei (5). Л többi családnév kevesebbszer szerepel. Feltétlen idegenszármazásúnak kell tartanunk az olyan nevűeket, mint Csiha, Gressai, Gózon, Hanzli, Horváth, Ilics, Kopola, Kosik, Petrószki, Pruczka, Rácz, Szász, Szramek, Tóth, stb., hogy csak a legjel­lemzőbbeket említsem. Ezek száma alapján azonban nem lesz több az idegen elem 20—25%-nál. Ha a gu­lyások ragadvány neveit, amilyenek Árpád, Borjú, Bőrgyűjtő, Czinege, Csonka, Fejes, Garabó, Szőr­madzag, Jeges, Kakas, Kalácsos, Kása, Kormos, Krumpli, Kupak, Kurucz, Labancz, Réda, Rövid, Tarhonya, Varjú, Vékás, Vörös idegen származású­aknek tartjuk, ezekhez még a Kiss, Nagy, Fekete, Fehér általánosan elterjedt ragadványneveket is hoz­závesszük, — mint ezt Takács Sándor is teszi, — úgy a pásztorok közül 80—90%-ot kellene idegenszárma­zásúnak tekintenünk. Tudjuk azonban, hogy a ma­gyar vezetéknevek legnagyobb része ragadványnév, amelyeket az illetők részben testi, vagy lelki tulajdon­ságaik, vagy származási helyük, vagy foglalkozásuk alapján nyertek. Tehát abenszülött kecskeméti pásztor és az idegenből ideszármazott egyformán kaphatott ragadványnevet. Senki sem állapíthatja meg, hogy a Lencseboglya, Tallér, Kanköles, Tarhonya, Csésze, Somfejű, Nincsentúró, Hegyeskunyhó, Hophalja, Tyúkláb, Ködmeg, továbbá a juhászok között a Kos­bőr Bandi, Cifra Jóska, Dögbőr Pista, Békázó Pista, csikósok nevei idegenből származott, vagy kecske­méti születésű pásztorokat takarnak-e. A ragadványnevet nemcsak századokkal ezelőtt adták, hanem ma is adományoznak, mert a név ado­mányozás nem királyi, hanem nép jog. De amíg a szá­zadokkal ezelőtt adományozott ragadványnév meg­marad, addig napjainkban annak megmaradását ha­tóságok, egyházak anyakönyvei megakadályozzák. A kecskeméti polgári társadalomban elterjedt Kiss és Szabó nevűek ma már előnévként használt ragadvány­neveire kell csak hivatkoznom. Ilyenek a Homoki, Csonti, Tványosi, Szapora, Süket, Zsíros előnevü Szabó családok. Elég bizonyíték ez arra, hogy a ra­gadványnév alatt nem mindig rejtőzik idegen szár­mazás, legfeljebb a ragadványnevek egyrésze alatt lap­panghat csak idegen elem. Fia a XVII. és XVIII. szá­zadbeli, ragadványnevű pásztorok közül nagyobb szá­zalékot idegenszármazásúnak veszünk, akkor sem lesz a gulyások között az idegen elem több 30—35 %-nál. II. Csikósok. A csikós számadók, bojtárok, ménespásztorok név­sora között feltétlen idegenszármazásúak — neveik alapján — az ilyenek, mint: Horváth, Juszi, Rácz, Siha, Csille, Tóth, stb. Összeszámlálva az ilynevűeket 15%-nál több idegen elemet kimutatni közöttük nem tudunk. Ragadványnevű közöttük is bőven akad, amilyenek a: Ballábas, Disznó, Feslés, Füstös, Kakas, Kalácsos, Noha, Tepsi, Zsíros, stb. Ha a gulyások­nál tett fejtegetésünk alapján ezeket, továbbá Kiss, Nagy stb., ragadványnevűeknek bizonyos részét te­kintjük csak idegenszármazásúaknak, akkor a kecs­keméti csikósok között az idegen elem nem haladja túl a 20—25%-ot. III. Juhászok A névsor a számadó, fejős, meddő és nyájjuhászo­kat, továbbá a bárány és kospásztorok neveit tar­talmazza. Első áttekintésre is látható, hogy közöttük több az idegen elem. Szép csokrot lehetne kötni kü­6 A jegyzőkönyvek a második világháború alatt elpusztultak, 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom