Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

E. Solymos: A bajai Türr István Múzeum halászati gyűjteményének típuskatalógusa

tájon megégett, repedt, spárgával megkötve. Feje ugyancsak berepedve. Л nyél végén felakasztásra szol­gáló zsinór. (XX. t. 79.) b) Főzés közben a tésztát keverték vele. Л tőzőhely osz­lopára volt akasztva, hogy mindig kéznél legyen. c) Különböző kidolgozásban a kint élő, kint főző embe­reknél általános. 1. Kag ylókanúl 3. a) Fél kagyló egy behasított faágba csiptetve, a hasíték zsinórral erősen lekötve. (XX. t. 80.) b) l lalászok szükségből készHe*\. kanala. c) Komáromi eredetű halász к iszítette. HALÁSZOK FELSZERELÉSI TÁRGYAI 1. / [alás^fada 3. a) Fenyődeszka láda, asztalos munka. Fei^ié nyíló Lctő. belül ládafiával, mint a menyasszonyi lárláknál. Az egész láda világoskékre van festve, előlapján két szem­beforduló arany ponty, szájukban virággal, alattuk gót betűs felirat „Josef 1891 Renz". (XXII. t. 81 .) b) 1891-ben készült, mikor Renz József tolnai halász­legény, a már megszűnt céh hagyományai szerint ván­dorútra indult Apatinba. Ebben vitte ruháit, felszerelé­sét. Haláláig nem vált meg tőle. 1. Ua/císz pilyki 3. a) 2 db börcstkra erősített 7 7 db gömb alakú ezüst pityke. (XXI. t. 82.) b) 1 lalászmesterek joga volt 7 pitykét viselni a mellényü­kön, a legenvnek csak 5 db járt. Az 1920-as évekig viselték. c) A pityke viselete általános a parasztságnál is. Л halá­szoknál rangjelző szerepe is volt. 1. Óralánc 3. a) Kissé csavart szemekből áí'.é; ezüst óralánc, rajta ezüst ponty alakú függő). (XXI. t. 83.) b) A múlt sz. második felében bajai ezüstmíves mester készítménye. Halászmcster viselte. c) Szájhagyomány szerint a bajai halászmesterek viseltek ilyen óraláncot. 1, bialás%csi?ma 3. a) Fekete zsíros bőr csizma, térden felül érc") szárral. Oldalt varrott. Az 1. sz. fejelt. (XXI. t, 84.) b) Halászok munka közben használták, lévén vízhatlan, s elég magas ahhoz, hogy begázolhassanak a vízbe. Hal­zsírral kenték. c) Bajai csizmadiák készítették a környék halászainak. A 11. világháború után a gumicsizma olcsósága miatt kiszorította, de panaszkodnak, hogy az hideg, a láb be­fülled, és a gumi könnyen szakad. Bőr csizmát azonban nem készítenek már, mert a jelenlegi bőrök nem bírják az oldalt varrott csizmáknál szükséges nyújtást, ványolást. 1. / \alás%ág v 3. a) Négy db hasított deszkából összeszegezett keret, sarkai­ban belülre szegezett durván faragott lábak. A lábak belső) feléhez, a deszka aljának magasságában két akác dorong, erre fektették keresztben sűrűn egymás mellé a deszkadarabokat, majd az egészet megtöltötték széna­val (1). Szürkére festett deszkakeret, a hosszú deszkák végénél vastagabb rész, függőlegesen áttúrva, s ebbe erősíthető hengeres lábak. A deszkák aljára szegezett lécre fekte­tik a 12 db hulladékból vágott ágydeszkát. (2) (XXI .t. 85.) b) Mindkettőt halásztanyán használták, szénával megtölt­ve, rongypokróccal letakarva. A 2. sz. szétszedve köny­nyebben szállítható ladikon egyik halásztanyáról a másikra. Ez a darab az utóbbi években a halász lakásán állt, ezen aludt rendszeresen, sőt ezen is halt meg. c) Kezdetleges, egyéni leleménnyel készült fekhelyek. CKHÉLET EMLÉKEI 1. Céh jelvény 3. a) (végből kcszült halászbárka, benne aranyozott ta ponty. Az orrtőke faragott, aranyozott ta. A bárka váza piros teher zöld színre festett vaspántokból áll, hosszában három részre osztva, oldalai üveglapokból. A kormány fából. Л bárkában hasuszonyain fekvő ara­nyozott fa ponty, szájában pontyfíívirággal. (XXII. t. 86.) b) Л bajai halászcéh jelvénye volt. Körmeneteken, felvo­nulásokon két halászlegény vitte rúdon, egyébkent a céhmester őrizte, vagy a céh kocsmájában volt felakaszt­va. c) A jelvényt a halászcéh restauráltatta Budapesten, de nem volt pénzük kiváltani. Ekkor Strommer István halász­mester váltotta ki saját költségén, tőle Kiss Istvánhoz, majd annak sógornőjéhez került 15 év múlva, aki 1939­ben a múzeumnak ajándékozta. 1. Pecsétnyomó 3. a/A.Sárgaréz- Sárgaréz korong, réz (1) illetve ta (2) fogan­tyúval. Az 1. sz. vésete Szt. Péter széles karimájú kalap­pal, hosszú, hő ruhában egy nagy hal hátán áll, bal kezé­ben két kulcsot, jobb kezében pórázra fűzött apró hala­kat tart. Felirata: S1FGF. EHRSAME. FISCHER. CZECH. BAIA. ANE. 1811. A 2. sz. vésetén ugyancsak Szt. Péter, glóriával a feje felett, bő ruhája hátra lendül, jobb kezében pórázon egy halat, bal kezében két kulcsot tart. Dcszkabárkán áll. BAJAI HALÁSZIPARTÁRSULAT 1873. (XXIII. t. 87,88.) B. Gumi bélyegző, sárga fa fogantyúval. BAJAI HALÁSZ IFJÚSÁG 1926. b) A bajai halászcél, ill. ipartársulat tulajdona volt, a ládá­val együtt került a múzeumba 1937-ben. 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom