Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

E. Solymos: A bajai Türr István Múzeum halászati gyűjteményének típuskatalógusa

jedésének vizsgálatánál figyelmet kellene fordítanunk az adott mederviszonyokra. Van-e összefüggés a kemény, ill. puha talaj és P háló szerkezete között?A magyar adatok ezt látszanak bizonyítani. /. Emeló'báló 3. a/A. Rámás. Villás faágra meghajlított vesszőt kötnek, így kerek vagy ovális rámát nyernek. Az inslégre szedett szájú zsák alakú kenderhálót a rámához kötik (2) vagy az abba egetett lyukakba hurkolják (1). (XVI. t. 58.) B, Kereste/kávás kis vízre. Négy gyüriceágból hajlított káva, a kereszteződésnél összecrősítve (3). Kenderfonalból kötött négyzet alakú háló - esetleg avít /éhesből szabott darab — körben, inslégre szedve, a sarkoknál piskóta alakú, két helyen átfúrt f/ (3), szaru (5), vagy drótból 8-as alakra hajlított (4) pocok. Az inslég a kávák végére van hurkolva. A kávák kereszteződéséhez erősített villás ágból készült nyél (3) /V másik kettőnek csak a hálója van neg (4, 5). H„ Keresd/kávás, mély vízre. A háió felszerelése hatjöíiló a fentihez, csak területe kisebb. Itt is megtaláljuk a lyukasztott fa pockokét a sarkoknál. A hált) közepére piros rongy van kötve. A káva négy gyüriceág (7), sarkain ólmozás. Használatkor a kávák kereszteződéséhez hosszú kötelet kötnek. (XVI. t. 59/a—b.) ( '.. Körmös, mer/tő. Karvastagságú fenyőrúd közjpén kiálló fogantyú, körül bádogozva. Egyik végén három vaspánt, ezek köze fúrt lyukakba szúrva az orr- és két. oldalköröm, hosszú gyüricevesszők. Az orrköröm hossza miatt két darabból áll, fonallal erősen összekötve. Л négyzet alakú, 60x60 szemes háló szele inslégcn, a sarkoknál a három köröm hegyére hurkolva. Л negyedik sarkot a nyél fogantyújához erősítik. A hálót egyenletesen feszítik ki, a körmök ívesen meghajlanak, s nagy kanál alakú háló keletkezik. Az orránál egy pálcával szétfeszítik az inakat. (XVI. t. 62.) b) A rámás típus (1, 2) egyszerű merítésre szolgál, járulékos eszköz. A nagyobb méretűekkel a kerítőhálóból merik, ki a halat (2), vagy kisebb távolságra szállítják is benne. Kisebbeket fenékhorgászatnál, tauplizásnál használnak a hal kiemelésére. A kicsi, modellnek látszé) merítőhátót (1) egy öreg halász készítette t; használta tésztaszűrésre. В, Via már kevesen ismerik a csobbantás/, s ezt a hálé>t is úgy használják, mint a közönséges emelőhálót, vagyis a nyelénél fogva csendben, leeresztik a víz fenekére, várakoznak, majd felemelik A csobbantó már abban is különbözik ettől, hogy hálója nem öblös, hanem feszes és a sarkoknál pöcök van A csebbantást ősszel, éjjel végzik: a hálót háromszer a víz színéhez csapják, aztán derékig, hónaljig érő vízben a fenékre dobbantják. Pár perc után felemelik, 10—-15 lépésre újra csobbantanak. Ez a hang csalja oda a halat (vö. kuttyogtató). Ha a halé) fölé hal kerül, emelésnél a kávák meghajlanak, a háló kiöblösödik, a sarkoknál levő pöckök összecsúsznak, az int összetartják, s a hált) öblös marad A hal kiemelése után néhányszor meglóbálják a hálót, hogy a pöckök helyükre csússzanak és a háló újra kifeszüljön. F., A kiscsuhé, pinty mélyvízi emelőszerszám. Nyél helyett hosszú kötéllel engedik tuskós, halfészkes helyekre. Az erősen ólmozott háló ledobban a fenékre, a hal föléúszik, a piros rongy még inkább felkelti érdeklődését. Pár perc múlva a halász megemeli a hálót, ha megérzi, hogy hal van rajta, hirtelen felrántja. A pöckök szerepe ugyanaz, mint a fentieknél. A pirity nagyon olcsó szerszám, kevés fizikai erő kell hozzá, annál több tapasztalat, hogy hol, mikor, merre fészk Inek a halak. Ezért főleg az öreg halászok kedvelik. A kisméretű hálóval nagy eredményeket lehet elérni. С A milling használatához két halász társul, többnyire fenékhorgászok. Két horoglelszedés között szoktak •millingezni. Folyó T

'izen a part mellett ereszkednek, ;\ ladik keresztben áll, a kormányos evezőjével a partmenti bokrokat zörgeti, a millinges a hálót szájával a patt felé fordítva a vízbe meríti. A befelé menekülő hahk a hálónak ütődnek, a halász a millinget elfordítja és kiemeli. Több km hosszan is ereszkednek így. c/A. A merítőzsák általános járulékos eszköz. В, Az emelőháló általános, mellékfoglalkozású halász'jknak is kedvelt szerszámja. Л fentebb ismertetett típust (3, 4, 5), feszes hálóval és pöcökkel azonban csak Tolna--Mohács közötti Duna-szakaszról ismerjük. В., A kiscsuhé, pirity néven ismert mélyvízi emelőhálót (6, 7) Baja környékéről ismerjük, de hasonlót ír le CURC1C celinac néven a Száváról, po/e% néven pedig CV

AR. HERMAN a Drávaszögből közli bustyáló néven, de mindezekről hiányzik a pöcök. Ezt csak Baja környéken találtuk meg. С A. millinget a/, ismertetett formában a magyar Dunán használják, de csak a XX. sz-ban terjedt el. Baján úgy tudják, hogy a múlt században a Vaskapu szabályozásánál dolgozó munkások hozták fel. A jugoszláv Dunán és a Száván sej tar, rogac vagy vlak na pacijn nogu (kacsalábú háló) nevén ismeri CURC1C es CVAR. ANTIRA chipcel, carlionl, /árboc, cartas és post fa/ néven írja le. Mindezek formája hasonló a magvar alakéhoz, de a part mentén ereszkedve való használata csak a magyar Dunán és a Száván ismert. HERMAN ezt a tormát nem ismeri, csak hasonlót ír le /ápli néven. /. "Zsákba ló 3. ;/A, I 'csszpkávás, síkra merőleges nyéllel. Egy vagy két veszszőből hajlított káva, alul insléggel összekötve, felső harmadában (2) vaspánttal erősítve. A káván aprószemű zsák alakú háló. A káva síkjára merőlegesen felerősített hosszú (375 cm) villás végű nyél (1). A merőleges állást a kávák végétől a nyélre kötött zsinórok biztosítják. (XVI. t. 61.) A

2 Vesszpkávás, síkra párhuzamos nyelű. Két gyürice vesszőből hajlított káva, alul vékony kötéllel összekötve. A káván régi hátóból készült zsák. A káva síkjával párhuzamosan elhelyezett villás nyél. A villák vége az 68