Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Kőhegyi M.: Szabó Kálmán emlékezete (1886–1963)

szükség van, de fokozott mértékben itt, ahol nagyértékeket kell, szinte csaknem ellenőrizhetetlenül a becsületére és lelkiismeretére bízni.

83 Az építkezések megindulása láttán már csak arra törekedett, hogy a lehető legjobb megoldást valósítsa meg a város. Ha az alap nem vasbeton, akkor legalább portland-cementbe tegyék. A falat ne meszeljék, hanem fröcskölt kőporral borítsák. Emelet ráépítésére még gondolni sem lehet. Ezzel a kényszerítő körülménnyel végre is meg lehet alkudni, a legjobb helyett el kell fogadni a meglevőnél jobbat, a minden helyett a valamit. A jó elhelyezés egyik első kelléke a bőséges hely. A múzeum 270 m

a területet foglal el, a 4 terem jóformán zsúfolt, újabb gyarapodást csak duggatva lehetne elhelyezni; nagyobbat, kényesebbet sehogy. A tervezett új épület 6 kiállító termének alapfelülete 377 m

2

, tehát 107 m

2-rel nagyobb, mint a ma elfoglalt terület. Mivel azonban az új épületben a képeknek is helyet kell adjunk, ez — legalább 65 m

2-t fogyaszt, így terület-növekedésül mindössze 42 m

2 marad. Ha tehát az új épületben tárgyainkat épp oly zsúfoltan helyezzük cl, mint vannak s egy termet juttatunk képeinknek, akkor a gyűjtemény jövendő gyarapodásának befogadására mindössze egy közepes szobányi terület marad — írja. A pince építésével kapcsolatban hasonló aggályai vannak Sziládynak. Az a mód, ahogyan ezt megoldani akarják, megengedhetetlen. A közönséges malterba rakott falazás, a homokba lapjával rakott téglakövezés nem megfelelő. Július 18-án lent járt a meglevő épület pincéjében. Ebben a nagy melegben is nyirkos volt a levegő, a falakon mindenütt a nedvesség felszüremkedése látszott, s mint azt az ott valók állították, tavaly az egész pincét víz borította. Ilyenféle helyen nem raktározhatjuk el a mi értékes, nagy részben pótolhatatlan tárgyainkat. A nyilvánosság számára szánt épület a mi éghajlatunk alatt nem lehet meg fűtés nélkül, mert különben jó félesztendőre megszűnik benne minden munka; nem is szólva arról, hogy a nagy hideg sokat árthat a gyűjtemény némely részének — fűzi hozzá. És végül: „Ha én az épület ideiglenességét tíz évnél is többre terjedőnek sejtem, nem csak az időknek nehéz volta az oka. A múzeum húsz év óta vár hiába méltó elhelyezésére — ma tervezett elhelyezésében is egyik fő mozgató ok, hogy — útban van a városházán. Bár csalódnám!"

84 Sajnos nem csalódott. Ötven évnek kellett eltelnie, míg néhány évvel ezelőtt végre a teljes épület korszerű gázfűtést kapott, a pincét leszigetelték és a raktározott anyagot felhozták száraz, világos helyre. Igaz, kiállítási termeket kellett feláldozni, de a múzeum új épületének tervrajza már elkészült. . . 1923 május havában a Városi Múzeum építése befejezést nyert. Az új épület a városnak körülbelül 34 millió koronájába került, melyhez az állam az ígért 2 milliós államsegély nyolcadrészét, 240 000 koronát küldött csak.

83 Március 1-től Czakó József patkolómestert nevezték ki Szabó Kálmán mellé próbaidőre hivatalsegédnek és restaurátornak.

86 Éppen idejében, mert a múzeumi anyag átköltöztetése június—augusztus hónapokban történt meg. A hurcolkodáshoz a város adott kocsit. Két héten át napi 8 órát a tűzoltók segítettek a munkában, különóradíjukat a város egyenlítette ki. A költözéssel kapcsolatban 12 szekrényt kellett átalakítani, a raktárhelyiségben új polcokat kellett készíteni. A hurcolkodáskor tárgyakban nem esett kár.

87 Ezzel a könyvtár, a levéltár és múzeum véglegesen különvált egymástól. Az öregedő Szilády Károly panaszolja is, hogy a múzeum ügyeinek nem hogy intézése, de még áttekintése is elvonatott tőle.

88 A felszabadult helyiségeket sietve átalakítják s korszerű villanyvilágítást vezetnek be a minél hamarabbi beköltözhetőség érdekében.

80 1924 júliusában örömmel jelenti a polgármester a városi közgyűlésnek: ,,A Városi Múzeumnak hajlékot építettünk, annak gyűjteményeit átadtuk a nyilvánosságnak s ezáltal a város közönségének több évtizedes kívánsága és akarata vált valósággá."

90 A hétköznapi ügyek, ásatások, néprajzi gyűjtés mellett nem hanyagolta el Szabó Kálmán a feldolgozó, a tudományos munkát sem. Amikor 1911-ben a múzeumhoz került, addig gyűjtött néprajzi anyagának egy részét, mintegy két teremre valót, szülővárosának ajándékozta, halászati gyűjteményét azonban Kecskemétre vitte. Az ajándékozott tárgyak zömét a környékről származó halászati eszközök tet83

Ugyanott 1898-1926., 44611/1922. 81 Ugyanott 1898—1926., 16/1922. 85 Ugyanott 1898—1923., 8/1924. 86 Ugyanott 1898—1926., 3775/1923. 87 Ugyanott 1898—1923., 30/1923. 88 Ugyanott 1898—1923., Kada Elek levelezése, 17623/1923. 89 BKML Kgy. jkv. 37/1924., 61/1924. 90 Ugyanott Kgy. jkv. 212/1924. 440