Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Kőhegyi M.: Szabó Kálmán emlékezete (1886–1963)

sósabban tudja lefesteni a mi szomorú állapotunkat. Mert ama feliratra íme semmit sem nyertünk, sőt a kérelmező Debreczen idáig válaszra sem érdemesítetett. Л közelebb múlt hetekben múzeumi igazgatónk kérésére a debreczeni főispán személyesen sürgette meg a belügyi- és pénzügyi minisztériumokban kedvező elintézését. Valóban ideje, hogy megszüntessék ezt a mi méltánytalan mellőztetésünket. íme azok a közalkalmazottak is folyton panaszkodnak és elégedetlenkednek, akik annyiféle természetbeni kedvezményeket élveznek. Mit szóljunk mi, akik azokból semmit sem kapunk? Például én, akinek semmiféle magán vagyonom és mellékjövedelmem nincs. — Évek óta egyetlen öltözetet, csak egy db. felső ruhát nem vehettem se magamnak, se feleségemnek. Л régiből sincs már sémi, amit kifordíttassak, alakíttassak. Egész fizetésem ennivalóra megy el. Tavaly tavaszig még tudtam összerakosgatni, hogy majd újba öltözködöm, pár ezer koronát. De jött a bankólebélyegzés, és én annak is elvesztettem felét. Az állam nékem nem adta vissza az egész összeget. — Most már lehetetlen férc (!) rakni, kuporgatni, •— üzérkedéshez sem értek, kedvem sincsen. Hanem a lisztet, a cukrot, a zsírt, a krumplit 10—--20—30-szoros áron lehet megszereznem, mint a hogy statusba sorozott kollégáim kapják; arról nem is szólva, hogy olcsó szövet, sem olcsó cipőtalp nem jár nekem. Ha vidékre ásatni megyek, noha államköltségből, a drága vasúti díjat kell fizetnem. Emiatt se magam dolgában, se a múzeumnak hasznos látás-tapasztalatszerzés végett a városból ki nem mozdulhatok. Ha én vagy a feleségem beteg lesz, most akkor sem remélhetünk kedvezményes orvosi gyógykezelést. — Tagadhatatlan, hogy a múzeumot fenntartó város közönsége sokat meg tett már érettem, és hasonlóképen mellőzött többi alkalmazottainak helyzete javítására. De az eddig megszavazott pénzbeli segítségek távolról sem érnek fel az állam által nyújtott kedvezményekkel. Azt hiszem, a többi múzeumi és könyvtári tisztviselő társam helyzete sem rózsásabb az enyémnél. — Debreczen 1921. okt. 31. Kartársi üdvözlettel Zoltai Lajos múzeumőr tb. múz. igazgató.

77 A félig-meddig magánlevelezés köréből kilépve Szilády hivatalos beadvánnyal fordul a városhoz. Ebben Szombathely és Sepsiszentgyörgy példáira hivatkozva a VII. és VIII. fizetési osztályba kéri a múzeum tisztviselőit soroltatni. „Annak, hogy a kecskeméti könyvtár és múzeum ma sem, ennyi nyűglődés után sem felelhet meg rendeltetésének, először is nem a hivatal az oka, másodszor meg éppen nem következménye, hogy teendője kevesebb, vagy kényelmesebb. Ellenkezőleg. Könnyebb a vállalatot üzemben tartani, mint létesíteni. A sok kárbament, hiábavaló munka ernyesztőbb, lélekölőbb, mint hasznos eredményt mutató nagy erőfeszítés."

78 Kecskemét pártolólag terjeszti fel Debrecen város hivatalos kérelmét a belügyminiszterhez. Leszögezi: „a múzeumok és könyvtárak tisztviselői, akik értékben folyton növekedő közkincseket kezelnek, ugyanolyan vagy egyes esetekben még magasabb iskolai képzettséggel rendelkeznek", mint a köztisztviselők.

79 Az ügy azonban megfeneklett, a kedvezményekből nem lett semmi. Talán ez is oka volt, hogy Szabó Kálmán a megüresedett polgármesteri állásra beadta pályázatát.

80 A múzeum építésének dolga többé nem került le a napirendről s 1922-ben a megvalósulás felé közeledett. Erre a célra a város a főpályaudvar melletti ún. nyári Kaszinó épületét vette meg. Bevált Kada Elek jóslata, aki még az 1910-es években azt mondta Szabó Kálmánnak a bugac-monostori ásatáson: „Egyre figyelmeztetlek, hogy a múzeummal a városházáról ki ne hurcolkodj addig, amíg új épületet nem építenek. Hadd szoruljanak."

81 A múzeum felépítésében a városházi hely szűk volta, a felszabaduló helyiségek gyakorlati kézbevétele valóban nem elhanyagolható szerepet játszott. Ezt igazolja Szilády egyik beadványa: „A múzeumi helyiségek építése minden elfogadott szabály ellenére, ötletszerűen, céljától távoli érdekeket szolgáló kényszer nyomása alatt, rendszertelenül történt. Én legalább eddig egyetlen egy érvet, okot, magyarázatot ügyiratban nem olvastam aicxól, hogy miért történt 77 Ugyanott 1898—1923. Sz. n. 78 Ugyanott 1898—1926. Sz. n. Szilády kézzel írott fogalmazványa. 79 BKML Kgy. jkv. 5/1921. 80 Hogy Szabó Kálmán komolyan készült elmenni a múzeumtól mutatja az a tény, hogy ugyanekkor az üresedésben levő főjegyzői, tanácsnoki, árvaszéki ülnöki, I. osztályú aljegyző és II. osztályú aljegyzői állásra is beadta pályázatát. Л titkos szavazáson azonban mindenütt a második helyre jelölték. —BKML Kgy. jkv. 100/1922., 111/1922., 114/1922. 81 SZABÓ Kálmán: A „hírős város" anekdotakincse. Kecskemét, 1935. 80. 438