Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Kőhegyi M.: Szabó Kálmán emlékezete (1886–1963)

őrzés fontosságára: hivatalánál fogva a múzeumnak is legfőbb felügyelője, hangsúlyozza a városi tanács, hogy őt az ide vonatkozó ellenőrzés és felügyelet alól sem mentheti fel. „Ellenőrizni kell, hogy a vásárolt tárgyak bekerülnek-e a leltárkönyvbe s azok valóban megvannak-e?."

37 A múzeumépítés gondolata sem került le a napirendről. Sziládyt 3—4 napra Budapestre küldi Kada Elek „a múzeum új épületét illető több alapvető kérdés tanulmányozása végett."

38 Szabó Kálmán lelkes munkájának volt köszönhető, hogy a Néprajzi Társaság 1913. december 14-én Kecskeméten, a Városháza dísztermében tartotta évi nyilvános ülését. Egy korabeli meghívóból ismerjük a megbeszélés tárgysorozatát : 1. Székely Imre, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója: Megnyitó beszéd. 2. Sándor István, polgármester: Üdvözlő beszéd. 3. Sebestyén Gyula, ethnographus : Az alföldi néphagyományok emlékeinek összegyűjtéséről. 4. Faragó Béla igazgató, a Katona József Kör alelnöke: Felterjesztés a kecskeméti gyűjtőszövetség megalakulásáról. 5. Bán Aladár, a Fokiere Fellows magyarországi titkára: Az északi rokonnépek folkolore-mozgalma. 6. Mészáros Gyula: A törökség népköltési emlékei. 7. Madarassy László, a Magyar Nemzeti Múzeum segédőre: Kecskemét és a néphagyomány. 8. Hajnóci Iván, a Katona József Kör főtitkára: A Folklór Fellows magyar Tájékoztatójának bemutatása 9. Erdélyi Lajos, egyetemi tanár: Kecskemét népnyelvi sajátságainak hangtani lejegyzése. 10. Szabó Kálmán, Kecskeméti Városi Múzeum őre: A Kecskeméti Gyűjtő Szövetség pályázatának és ifjúsági jutalomdíjak kihirdetése.

39 Ez a közgyűlés egy nagyobb akció láncszeme volt.

40 Végső célja a vidéki tanítók és tanárok bevonása volt a gyűjtőmunkába. Ezért szerepel oly sok módszertani előadás az összejövetel napirendjén. A nemrég meghalt Kada Elek helyett már az új polgármester, Sándor István fogadta a vendégeket. Szabó Kálmánt ekkor ismerték meg szélesebb körben a tudományszak képviselői. Már délelőtti beszéde „rendkívüli lelkesedést keltett", mert bejelentette a helybeli pénzintézetek anyagi hozzájárulását a kitűzött pályamunkák jutalmazásához. Este pedig, a vendégek tiszteletére adott banketten, kötetlenül folyt az esz mecsére a vidéki és fővárosi kollégákkal.

41 Szilády Károly hosszú jelentésben foglalta össze az 1913. év eredményeit, de ebből mi csak a régészeti és néprajzi gyűjteményre vonatkozó részt idézzük: „Ásatásaink folytatására az elmúlt esztendő több ok miatt is kedvező volt. Az a czélunk, hogy gyűjteményünk legszegényebb részének: az őskőkorinak fejlesztésére a Tisza mentén hozzá férhessünk a kínálkozó őstelepek egyikéhez, az idén nem jutott tovább a tájékozódás és előkészítés munkájánál. A Bugaczmonostoron október 8—10-én feltárt népvándorláskori sírokat pedig mind megbolygatva, kifosztva találtuk már, csupán egy gyerek sírban leltünk két berakott díszítésű agyaggyöngyöt. 1913. X. 23. 24. és XI. 4. 5. napján Izsák mellett folytattuk egy urnatemető kiásásának már 1911-ben megkezdett munkáját. Szám szerint nem nagy eredményt értünk el, mert mindössze 19 sírhelyet bontottunk ki, de az előkerült urnák szokatlan új formái, szép mészbetétes díszítésük pótolják a mennyiséget. A nyári nagy esőzések átáztatta földből sok bajjal és nehézséggel járt a nagyrészt összeomlott edények kiszedése és hazaszállítása, nem különben összeállításuk is, a min még most is dolgozunk. 1913-ban 79 darabbal gyarapodott a régészeti tár, ebből 60 db őskori, 5 középkori, 6 újabbkori. Néprajzi gyűjtemény 1913-ban. 448 leltári szám alatt 506 db tárggyal gyarapodott ez a gyűjtemény, 46 db-ot ajándékba kaptunk, 490 db-ot vettünk. Jóváhagyott gyűjtési tervünk szerint pásztoréleti gyűjteményünket igyekeztünk kiegészíteni, sikerült is 163 tárgyat szereznünk. Halászati gyűjteményünket 52 új darabbal s több fontos fényképfelvétellel már szinte teljessé fejlesztettük. A kisipar köréből 156 db szűcs-, mézesbábos- és fésűsszerszámokat, továbbá 59 db mezőgazdasági és 76 db házfelszerelési tárgyat gyűjtöttünk. A mit szereztünk fel is dolgoztuk, elkészítettük leíró katalógusát, s soknak a fényképét. Folytattuk a régebbi anyag feldolgozását, úgy hogy néprajzi gyűjteményeink leltára, rajzokkal magyará37 Ugyanott 1898—1926., 22590/1913. 38 Ugyanott 1898—1923., KADA Elek levelezése ,35418/1913. 39 Ugyanott, KADA Elek levelezése, nyomtatott meghívó. 40 Gyűjtőszövetségek szervezése Szegeden, Kecskeméten, Kisújszálláson, Nagyszalontán, Gyulán és Kassán. Ethn. 1913. 372—373. 41 A szegedi és kecskeméti vándorgyűlés. Ethn. 1914. 59—61. 432