Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)
Kőhegyi M.: Szabó Kálmán emlékezete (1886–1963)
Szabó Kálmánt az 1909-es tagnévsor joghallgatóként tartja nyilván, 4 ám az 1910-esben már jogászként szerepel. 5 Tanulmányai befejezése után szülővárosába tért vissza néhány hónapra, de 1911-ben a széleslátókörű, ethnographiával és régészettel is foglalkozó Kada Elek 6 polgármester meghívására Kecskemétre került, ahol ekkor válik ki a levéltár kötelékéből és lesz önálló intézmény a múzeum és könyvtár. Ezzel a mindkét intézmény további sorsát döntően befolyásoló tényezővel érdemes egy kissé behatóbban foglalkozni. A könyvtár alapításának gondolata •— mint oly sok más — Kada Elek polgármestersége idején, 1897-ben merült fel. A „Könyvtári Bizottság" Szilády Károlyt bízta meg a könyvtár ügyeinek intézésével. 7 A bizottsági tagok néhány hét alatt rendezték a levéltárban összegyűlt 3—4000 kötetnyi anyagot s annak az új városháza földszinti, galériás termében biztosítottak helyet. Kecskemét város 1898. november 10-én tartott közgyűlése városi múzeum és könyvtár létesítésére 8000 forintot, fenntartására és gyarapítására évi 500 forintot szavazott meg s egyúttal állami segélyt is kért, gyűjteményeit a Múzeumokés Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének ellenőrzése alá bocsátván. 8 Kada Elek igen komolyan vette a múzeum dolgát. Szilády Károlyt átküldte Pécsre, hogy ott Juhász László régészeti gyűjteményét tanulmányozza, terjedelméről, felállítási módjáról tegyen jelentést. Szilády rajzokkal kísért feljegyzéseit hamarosan bemutatta a polgármesternek. 9 1901-ben azonban már így panaszkodik Szilády 4 A Magyar Néprajzi Társaság tagjegyzéke az 1909. év végén. Ethn. 1909.385. 5 A Magyar Néprajzi Társaság tagjegyzéke az 1910. év végén. Ethn. 1910. 395. „Szabó Kálmán dr., Kiskunfélegyháza, III. Holló L. u. 9." 6 KADA Elek sokat tett Kecskemét környékének tudományos megismerése, feldolgozása érdekében. Sajnálatos, hogy ilyen irányú munkássága ezideig nem nyert szakszerű méltatást. Egy leendő feldolgozás megkönnyítése céljából közöljük régészeti cikkeinek bibliográfiáját: Városunk \Kecs^»те!} őstörténetéből. KJTÉ 1905—1912. 93—118. és KecsKcméti Lapok, 1911. 65—73. — Bronzkori urnatemető Vatyán(Pestm.)Atch. Ért. 1909. 124—130. — Gátéri(Kunkiss^álási) temető a régibb középkorból. Arch. Ért. 1905. 360—384. 402—407., 1906. 135—155. 207—221., 1908. 330—339. —• Л kecskeméti ásatások. Arch. Ért. 1896. 40—51. — Л kecskeméti Miklós-telepi sírletről. Arch. Ért. 1896. 153—154. — Sírleletek a bonfoglalás korából III. Kecskemét vidékéről való leletek. Arch. Ért. 1912. 323—329. 7 BENEDEK Marcell: A magyar irodalmi lexikon. Budapest, 1963.1:565. 8 Bács-Kiskun Megyei Levéltár, Kecskemét Város Levéltára, Könyvtári iratok 1898—1923. KADA Elek levelezésié egy beadványban: „A múzeum egy hatalmas boltozatos teremben van elhelyezve, mely egy még nagyobb s egy kisebb teremmel együtt az új városháza építésekor már a tervezett múzeum és könyvtár számára volt szánva, de sajnos, időközben 2 terembe, a nagyobbik részbe, az állami anyakönyvi hivatal költözött bele s így a múzeum már is szükségelt fejlődését hosszú időre meggátolta." 10 Az 1890-es évek elején kezdte meg Kada a környékbeli temetők ásatását, közülük is elsősorban a honfoglalás koraikat. Az ásatásoknál, az anyag rendezésénél Szilády segítségét is igénybe vette, sőt a publikációkat is részben ő készítette. 11 Az ásatások s az ezzel párhuzamosan folyó néprajzi gyűjtés felduzzasztottá a múzeum anyagát. 1908-ban eképpen oszlott meg a gyűjtemény: 12 Tizenkét évi gyakorlat után Sziládyt könyvtár- és múzeumigazgatóvá nevezte ki Kada Elek 13 s ezt a közgyűlés is jóváhagyta. 14 A könyvtár azonban még 1910-ben sem vált gyakorlatilag közkönyvtárrá. 15 Az áldatlan állapotnak maga a tanács igyekezett véget vetni s 1911-ben a könyvtár és a múzeum céljára szolgáló épület felépítését határozta el. Az építkezés fedezésére 690 000 koronáért Baracs pusztát adta el a város. A puszta néhány évvel ezelőtt ,,már eredetileg is azon célból vásároltatott meg, mivel 320 000 Korona vételár igen jutányos volt s remény volt arra, hogy néhány év lefolyta után jelentékeny nyereséggel eladható lesz. . . a vételár az új Városi Kórház s a puszta eladása folytán elért nyereségből 150 000 Korona a városi múzeum és könyvtár helyisége felépítésének költségeire fordíttassék." Az 1911. (Ezentúl: BKML Könyvtári iratok). — A könyvtár, levéltár és múzeum iratanyaga rendezetlen. Öt csomóban, újra és újra kezdődő évszámozással ellátva tárolják az iratokat. Az egyes évekre vonatkozó akták, levelek a különböző csomókban szétszórva találhatók. A hivatkozásnál az intézmény-levéltár, könyvtár, múzeum —, eredeti iktatószámát tüntetjük fel jelenlegi dolgozatunkban. Ha ez nem ismeretes, úgy a küldő intézmény iktatási számát közöljük, de ebben az esetben is a megadott csomóban találja meg az érdeklődő. 9 BKML Könyvtári iratok 1898—1923. KADA Elek levelezése, 24812/1898. 10 BKML Könyvtári iratok 1898—1923. KADA Elek levelezése 11 P'gy kis cédulán SZILÁDY Károly kigyűjtötte a gátéri temető megjelenésének helyét és idejét (Archeológiai Értesítő 1905—1908.), kiszámította, az mennyi oldal. Végül megjegyezte: „K .E. neve alatt jelent meg, de csak a bevezető 4 oldalt írta ő, a többit én, a mi nagy munka volt". — BKML Könyvtári Iratok 1898—1926. Sz. n. 12 BKML Könyvtári Iratok 1920—1930., 5736/1908. 13 BKML 31851/1910. Polgármesteri iratok. 14 BKML Közgyűlési jegyzőkönyvek 344/1910. (Ezentúl: Kgy jkv). 428
