Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)
Henkey Gy.: Adatok a lajosmizsei jászok antropológiájához
jegyzetet) és Wenînger 22 előírásai szerint végeztem Az anyag statisztikai jellemzésére a kövektező paramétereket adom meg: esetszám (N), aritmetikai átlag (M), variancia (s 2 ), szórás (s), terjedelem (V) és a Howels-féle szigma ráció (S. R.). 23 B. A LAJOSMIZSEIEK SZOMATOLÓGIÁJA A lakosságra jellemző alapadatokat a 7—12. számú táblázattokkal ismertetem. A népesség általános jellemzését a II. korcsoport alapján adom meg, a jellegek kategóriák szerinti megoszlása is erre a korcsoportra vonatkozik. Az egyes antropometrikus adatok tárgyalása során a II. korcsoport alapján összehasonlítom a lajosmizseiek, a jászszentandrásiak, a jászdózsaiak, a kunszállásiak és a szabadszállásiak adatait (a jászszentandrásiak „tiszta jásznak" számítanak, a jászdózsaiak árpádkori magyar lakosságra rátelepedett jászok utódai, a kunszállásiak palócföldeikkel kevert jászok, Szabadszállás törzsökös lakossága pedig kun eredetű), a t-próba eredményeit az 1. számú táblázatban közlöm. A fent említett négy községben általam vizsgált törzsökös 24—60 éves egyének száma az alábbi: Férfiak Nők Jászszentandrás 117 166 Jászdózsa 141 186 Kunszállás 153 154 Szabadszállás 171 161 Testmagasság Férfiak Nők lajosmizseiek 169,68 158,06 jászszentandrásiak 171,04 157,78 jászdózsaiak 168,84 157,19 kunszállásiak 167,35 155,78 szabadszállásiak 167,67 156,37 A lajosmizsei 24—60 éves férfiak és nők átlagos termete „nagyközepes", az eddigi Bács-Kiskun megyei átlagnál mindkét nemnél 1,7 cm-el magasabb. Az eloszlási képen a nők jól tömörülnek az átlag körül, férfiaknál 173 és 180 cm között a felső variánsok egy nagyobb csoportja is észlelhető. Mindkét nemnél leggyakoribb a „magas" termetcsoport, utána a „nagyközepes", „közepes", majd a „kisközepes" csoport következik. Vizsgálataim során ez az első olyan község, melyben az „alacsony" termet gyakoriságát mind a férfiaknál, mind a nőknél az „igen magas" termetcsoport is meghaladja. A szekuláris termetnövekedéssel foglalkozó dolgozatomban 24 utaltam arra, hogy egy-egy községben a II. korcsoport testmagasságának átlagát az 51—60 éveseknek a vizsgálatokban való részvételi aránya is jelentősen befolyásolja, ezért a lajosmizseiekkel kapcsolatban közlöm a 24—50 évesek testmagasságának átlagát is, mely 223 férfinél 170,13, 227 nőnél pedig 158,45 cm. A 24—50 éves férfiakra már a „magas" átlagtermet jellemző és a hasonló korú nőket is csak 0,55 cm választja el a magas termet határától. Ülőmagasság Férfiak Nők lajosmizseiek 88,21 83,81 jászszentandrásiak 88,64 83,59 jászdózsaiak 87,81 82,92 kunszállásiak 87,50 83,67 szabadszállásiak 87,77 83,83 A lajosmizseiek ülőmagassága a testmagassághoz képest nem nagy, a relatív ülőmagasság (a testmagasság százalékában kifejezett ülőmagasság) férfiaknál 51,99, nőknél 53,03% 25 . Fejhossz Férfiak Nők lajosmizseiek 189,79 182,09 jászszentandrásiak 189,35 179,81 jászdózsaiak 188,32 178,54 kunszállásiak 189,43 180,42 szabadszállásiak 188,89 180,02 A lajosmizseiek feje férfiaknál és nőknél egyaránt .,hosszú". A méretek zöme az átlag körül csoportosul, férfiaknál 182 és 196 mm körül az alsó és felső variánsok egy-egy csoportja is kimutatható. 22 WENINGER J.: Die anthropologischen Methoden der menschlichen Erbforschung. Hdb. Erbbiol. Menschen B. II. Berlin (1940) 1—50. 23 THOMA A. : Folytonos eloszlású jellegek variációjának mérése. Anthrop. Közi. IV/2 (1957) 67—79. 24 HENKEY Gy. : A szekuláris termetnövekedés jelensége Duna—Tisza közi népességeknél. (Előadva a Magyar Biológiai Társaság Embertani Szakosztályának 1972. III. 13-i ülésén. Kézirat.) 25 A jászszentandrásiaknál a relatív ülőmagasság tekintetében közeli értéket kaptam, férfiaknál 51,81, nőknél 52,98%-ot. 380
