Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Mezősi K.: Kiskunfélegyháza településtörténete a XVIII. századi társadalma

kun kerületek vicekapitányával kötött, s amelyben „állandó árendát" állapítottak meg, csak nagyon rövid ideig maradt érvényben. Kecskemét városa is hamarosan megkapta a budai kamarai igazgatóság értesítését a bécsi kormány rendelkezései folytán megváltozott helyzetről. Az első ilyen rendelet 1701. július 4-én kelt. Л török kiűzése után ugyanis a bécsi udvari kamarának közvetlenül alárendelt budai udvari igazgatóság intézte az ún. „neoacquistica", új szerzemények gazdasági ügyeit. Az eredetiben Jászberénybe küldött rendelet közölte, hogy a jászok és kunok teherviselés alóli mentességét biztosító privilégium érvényét vesztette. így döntött a császári udvari kamara. A jövőben — tekintet nélkül a nádori oltalomra — tőlük is be kell szedni a tizedet, a jászkun lakosságnak is robotolnia kell. 12 A budai kamarai adminisztráció így a császári udvari kamara nevében elrendelte, hogy a mellékelt kimutatásban feltüntetett falvak és puszták tizedét írják össze, és ezt a császár részére szedjék be. A rendelethez csatolt jegyzékben feltüntetett kiskun helységek és puszták között Kiskunfélegyháza pusztáit: Félcgyházát, Ferenczsállását, Kisszállását, Galambost, Csólyost, Jakabszálláspusztát és Pákát is megtaláljuk.

13 A kiváltságos helyzet megszüntetése, a Jászkunság eladása után a kecskemétiek is csakhamar a Német Lovagrend nagymesterétől, lovagjától és teljhatalmú megbízottjától vették bérbe a Kiskunság 15 pusztáját. Ez a megbízott, akit Marsiliy Ileüslein ab Heüsenhaimb néven említenek az egykori okmányok, sikeresen képviselte rendje gazdasági érdekeit azáltal is, hogy alaposan felemelte a kun puszták évi árendját. Míg a jászkun alkapitánytól 1701-ben a kecskemétiek 22 pusztát béreltek évi 1300 Ft-ért, addig a Német Lovagrend 15 pusztát adott nekik haszonbérbe a következő évben, 1702-ben évi 3300 Ft-ért. Ez tehát a haszonbérlet összegének csaknem négyszeresére történt felemelését jelentette, mert 1701-ben egy puszta haszonbére átlagosan 59 Ft volt, a következő évben pedig már 222 Ft. A kecskemétieknek azonban, úgy látszik, még így is kifizetődött a kun puszták bérlete, bízván a remélt bekövetkezendő békés időkben. A Német Lovagrendtől 1702-ben bérbe vett puszták közt találjuk a későbbi Kiskunfélegyháza valamennyi pusztáját. A bérlet ideje 1702. év Szt. György napjától a következő év Szt. György napjáig terjedt. A bérösszeget a kecskemétiek 1703. január l-ig tartoztak megfizetni. A megkötött egyesség szerint ennek elmulasztása esetén a rend és tisztjei végrehajtás útján is beszedhetik a bérleti összeget. A rend ezzel szemben vállalta, hogy a kecskemétieknek a puszták használatához minden támadással szemben törvényes oltalmat biztosít.

14 A korábbi nádori protekció helyébe tehát a Német Lovagrend és ennek révén a császári pártfogás lépett. Az új, idegen birtokosnak más célja nem lehetett, mint az, hogy mennél nagyobb jövedelmet szedjen be a kiskun puszták haszonbéréből. A kecskemétiek mindenesetre a korábbi bérösszeg csaknem négyszeresével busásan megfizették a kilátásba helyezett új védelmet. Arra természetcsen 1702-ben még a Német Lovagrend sem gondolt, hogy olyan események következhetnek be, amelyek minden számításukat meghiúsítják, s amelyek az ígért oltalom értékét is a semmivel teszik egyenlővé. Az 1702—1703. haszonbérleti évben mindenesetre az a helyzet állott fenn, hogy Kecskemét az új földesúrtól, a Német Lovagrendtől bírta árendában a kiskun pusztákat. A korábban bérelt 22 pusztából a távolabbi, inkább már Szegedhez közelebb eső puszták maradtak ki: Agasegyháza, Kömpöc. Ülés, Kígyós, Átokháza, Csólyos és Pálos. Ezeket is azonban még 1703-ban „Kecskeméti Privatus Emberek" bérelték ki egy évre 200 rhénes forintért. Feltűnő, hogy magánszemélyek sokkal alacsonyabb összegért bérelték a pusztákat. A kimaradt, távoli pusztákra Kecskemét városa bizonyára nem tartott már igényt, ezért a Német Lovagrend olcsóbban is bérbe adta, csakhogy valamiképpen hasznot húzzon a pusztákból. A kibérelt kun pusztákat Kecskemét városa al12 ,, . . . die Jaziger, undt Cumaner der jenige oncra undt pracstationes intuitu derer sye Ihre Exemptions Privilégia erworben, undt genossen, nit mehr zu praestieren haben, von ihnen in das Künftige die Zehendt und Robothen Dhngehindcrt der Palatinalischen Protection exigiert werdten solle." — Kecskeméti Áll. Lt. Kunsági Puszták, 1690—1750. íó A kimutatást a budai kamarai adminisztrációnál működő számvevői hivatal készítette. 14 A „Contractus" Halas városában kelt, 1702, június 1-én. Л kecskemétiek részéről Bedé János írta alá. — A 3300 Ft-ot ,, . . . termino signato exsolvere teneamur, in defectus etiam casum praedictus Ordo, vei Ejusdem Officiales executive eandem Summám nemine impediente coliigere possint et debeant, quo e contra praedictus Ordo, ut a neminem in usu fructu praedictorum Praediorum impediantur, legalem evictioncm in se assumit" — írja a szerződés. 338