Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Mezősi K.: Kiskunfélegyháza településtörténete a XVIII. századi társadalma

harcot, hanem országos felháborodást váltott ki. Az alábbiakban erről még szólunk. Fékgjihá^át is a nádor pusztájának írták pl. 1697ben. Ekkor Magho Mihály és Szentkirályi János kecskeméti lakosok bérelték ki, ugyancsak Sőtér Ferenc vicekapitánytól, egy esztendőre 8 ezüst tallérért. A Félegyháza pusztáért fizetett bérösszeg, a többi pusztáéhoz viszonyítva, elég alacsony volt. Pl. Majsa pusztát 10, Benét 24, Kerekegyházát 25, Orgoványt 30 ezüst forintért bérelték ki ugyancsak 1697-ben. Az értékarány kedvéért röviden szólnunk kell ennek az időnek valutájáról, pénzeiről: 1 arany egyenlő volt 4 forinttal (ún. „Rhenes forint"), 1 ezüst tallér pedig másfél forintnak felelt meg. Ezek szerint tehát a kecskemétiek Galambos pusztát egy évre 16, Félegyházát pedig 12 forintért bérelték. Ugynaekkor egy ökör vagy ló ára 15 forint, egy tehén ára pedig 12 forint volt. Galambos puszta évi haszonbére tehát egy ökör, Félegyhá^a puszta évi ártndája pedig egy tehén árával volt egyenlő. A nagy kiterjedésű Ferenc szállás a pusztát is csak 8 ezüst tallérért bérelték 1698-ban Kalocsa Jánosné, Kaszap János, Szent-Kirally János, Bedc János, Szabó Bálint és Szabó Keresztes nevű kecskeméti lakosok. Jakabs%állása pusztáért ugyanebben az évben Kalocsa Jánosné, Bíró István, Csete János, Szeles György, Berkes István, Nagy István, Csuka István és „Mattié Kovacz" kecskeméti lakosok már 35 ezüst tallért fizettek. Kisszállása puszta bérösszege a félegyházi és ferencszállási puszta árendájának is csak a fele volt: 4 ezüst tallér. Maghó Mihály, Szabó Istvánné és Nemes Szívós János kecskeméti lakosok fizették meg ezt az összeget Sőtér Ferenc alkapitánynak.

2 Megfigyelhető, hogy a puszták bérleti összege a Kecskeméttől való távolságukkal csökken. A török kiűzése után egy ideig még meglevő jás%kun önkormányzat érvényesült abban, hogy a kiskun pusztákat a nádor pusztáinak írták, és ezeket a kecskeméti lakosok is a kerületek alkapitányától vették bérbe. Sőtér Ferenc vicekapitány a kiskun pusztákat utoljára 1701-ben adta haszonbérbe Kecskemét városának. Ekkor a kecskemétiek már 22 kiskun pusztát béreltek. Az imént felsoroltakon kívül még Szentlászló, Szánk, Csengéié, Móricgátja, Csólyos, Kömpöc, Majsa, Pálos, „Ülés Kígyóssal együtt", Átokháza és Boldogasszony pusztákra terjedt ki a kecskemétiek bérlete. A törökkel időközben, 1699-ben megkötött karlócai béke növelte a vállalkozási kedvet, hogy sokkal távolabbi pusztákat is kibéreljenek, de a békésebb idő, biztonságosabb gazdálkodás megnövelte a bérlet összegét is. A kun pusztákért a kecskemétiek most már egy évben 1300 forintot fizettek. Sőtér Ferenc kiskun vicckapitány azonban a kiállított „Pecsétes Qvietentiá"-ban, nyugtában biztosította a kecskeméti bérlőket, hogy ez az összeg „állandó arendajok fogh lenni azon Pusztáknak, és felliebb nem fogom venni. . . az Böcsülletcs Város Bíray és Tanáttsi Szabadon disponállionak azon Puszták Arendajok limitatiojábul." Azt mindamellett kikötötte az alkapitány, hogy azokat a lakosokat, akik a pusztákat régtől fogva árendálták, elegendő ok nélkül nem szabad a bérletből kizárni, „s ha kiknek módnélkül sok Telekjeyk volnának azon Pusztákban, Szabadon másokat be tehessen az Böcsülletes Város, mert job hogy Emberséges Ember hasznát vegye a Földnek, hogysem híjában ott altion."

8 Kecskemét város utasítása volt, hogy a pusztákat ne magánszemélyek, hanem maga a város bérelje ki: „Azon köl Instálni, ha már az Kun Pusztákat ki fogjuk berleni, legyenek az Város dispositiojában." A pusztákat azután a város adta bérbe lakosainak. A város vezetősége az 1300 Ft teljes haszonbérleti összeg és az egyes puszták hasznosságának figyelembevételével állapította meg minden puszta évi árendáját. A puszták évi haszonbére 20—30 forinttól 100—150 forintig terjedt. A később Kiskunfélegyháza határát kialakító puszták árendája a következő volt: Félegyháza 40 Ft és „csizmára" 4 Ft, Ferencszállása 32 Ft és „csizmára" 4 Ft, Galambos 32 Ft és „csizmára" 4 Ft, Kisszállása 30 Ft és „honoráriumra" 4 Ft, Jakabszállása 140 Ft és „honoráriumra" 4 Ft, Páka 150 Ft és „diszkrécióra" 4 Ft A legmagasabb volt tehát a Kecskemét közvetlen szomszédságában levő Páka és Jakabszállása puszta bérösszege. A mai Kiskunfélegyháza belső határait kialakító puszták árendája egyébként a többi pusztáé2 Mindezekről a kifizetésektől a kecskeméti levéltárban különkülön nyugta van. 3 Az alkapitánynak Cegléd városában, 1701 ápr. 29-én kiállított levelében. Uo. 334