Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

P. Ács S.: Kalocsa vidéki népi gyermekjátékok

Árokparton sóska Tátots^ájú Jóska Sóska, Jóska, Főmönt a toronyba Mögkérdö^te hány óra ? Itt gyakran visszavágott a kicsúfolt gyerek : Háromfertáj hatra Mit kérdőkód, marha ? Gergő, tekergő Kilenc kutya kergető Tizediket nem birgya Azt az apjára bi^a. A mindenért könnyen nyafogó és durcás gyereket pedig így csúfolták : Siró, pityogó Tepsi alat rotyogó Egy nagyfáik hajuska Kilenc gombóc kigurút Mer afa^e'kfőborút. Siró, pityogó Salábicska bigyogó. János, jó dohányos ! Harangodnak dere F ölik apád vére ! János, neved lögyön ámos Feleséged kását fő^ön Od mög szógin János! Horog! Öregapád a kuckóba morog. Egér-egér bőregér Apád János vőlegény Túrúscsus^a töpörtő Verd a segöd afó'dhő! Sándor, a te neved jámbor Mögöted a suviks^pt Nem nyől ki a bajucod. Öreganyád babot főz Fazekába gyün a gőz Vium-hum-hum ! Gyurka, pos^pg a hurka Ignác, e'ngöm töbet nem lác. Lackó, pipadohány acskó! A kisebb lánykák húshagyókor végigtáncolták az utcát és nagyokat „hujogatva" a férjhez nem ment nagylányokra célozgatva, így kiabáltak: Emut farsang, it hagyot A lányoknak but hagyot De énéköm nem hagyot Mer még picike vagyok! Huju-juju-juju-ju ! Pista, Pista pilár is ta Beesukták az istálóba Vötek neki kisbicskát Ava nyúlta a bikát Az első szem cseresznyének ezt mondták : Űjság hasamba Hideglelés pokolba ! 253