Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)
J. Vorák: Kolompár Kálmánné kiskunhalasi cigányasszony kézimunkái
Meggyfaj cseresznyefa a) Szendrey Zsigmond: . . .a meggy és cseresznye a szentiváni lobogózás szokásos fája, de őket használják katalin vagy borbála águl is: ha e napokban vízbe téve karácsonyra kivirágzanak az eladó még abban az évben férhjez megy 52 . b) Levelét teának szedik, de száráról lehántott héjából is főznek teát. Torokfájást gyógyítanak vele leginkább, de mást is. c) A meggy és a cseresznye csak jó .(Cigány adatközlőim nem fűztek hozzájuk különösebb hiedelmet.) Orgona a) Szendrey Zsigmond és Szendrey Ákos : Az Alföldön és a Dunántúlon borbálaág . . . Illyés szerint Jászladányban cseresznye-, Kisvárdán és Bodrogközben meggy-, Alsószecsén barack- s Apátfalván orgonaágat vágnak . . , 53 . — Nagysárrét: Három pénteken átment rontás ellen többek közt orgona ágából is főzött fürdőt javasolnak 51 . b) Az orgona virág megszáradt bugáját megfőzik teának és a beteg tyúkot azzal itatják. (KM) — Fehér orgona álomban éppen olyan szerencse, mint a fehér galamb. (VL) c) Mikor hajlik a rózsája le kell szakajtani. A legények a kalapjukra, a lányok a mellük fölé tűzik, hogy szerencséjük legyen a szerelemben. (JJ) Fü%f a > szomorúfűzfa a) Szendrey Zsigmond : ... a pásztorok suprikálnak vele kelés ellen s vesszeinek főt levét iszogatja a sárgaságos, de gonoszűzésre is alkalmas . . , 55 . — Borsodmegye: Eladó lánynak, ha rövid a haja, menjen ki nagypénteken hajnalban a fűzfa alatt fonja be, bizonyos, hosszabbra fog nőni abban az évben. 50 . — Szarvas vidék : Nagypénteken hajnalban elmennek a lányok a fűzfa alá a Körös partjára. Ott kibontják hajukat és körülfésülik azt a fűzfa ágainak hajlása szerint a föld felé. Mikor egyet húznak a fésűvel ezt mondják: kígyó, béka távozz a házunktól. Háromszor mondják egymásután. Ezután semmiféle rosszé nyelv, pletykaság nem fogja őket megkörnyékezni és házuktáját 57 . b) Nagypéntek reggel ,szótalanba' meg kell alatta fésülködni, hogy nagy hajuk, hosszú hajuk legyen a lányoknak. „Szél Rózáit az anyja nagypénteken mindig így fésülte, mi meg kimentünk utánuk, meglestük." (KM) — Udvarban nem jó, szomorúságot hoz a házra. „A menyem úgy látszik még tartja, mert nem engedett a fiamnak szomorúfüzet ültetni a ház mögé." (VL) c) Márciusban, mikor új a fűz vesszeje meg a levele, a lányok estefelé kimennek a füzesbe. Aláállnak a fűzfa alá, ott fésülik a hajukat, hogy hosszú legyen és a legények szeressék őket. Ha egy fiú meg egy lány megy együtt, akkor azok már szeretők. (JJ) Nyárfa a ) Göcsej : Ha a leány haját tűbe húzza és nyárfa tövébe szúrja, a legény kénytelen lesz elvenni 58 . b) Nem tudnak vele kapcsolatos hiedelmet. c) Tavasszal a lány alája áll, leereszti a haját, Hátrafésüli, egészen végig, közben mondogatja: Nőjj, nőjj én hajam, nőjj, nőjj! (Vö.: szomorúfűz) (JL) Nyírja s) Hencidai boszorkányok (1715.): „Utána való harmadik étcakára kelvén az Fatens leányának zabszalmát tettének nyírfával együtt az agyában, Ugj osztán a Boszorkányok hozza nem fértek . . ," 59 b) Bőrbetegségre nyírfabort ittak. „Kovács Károlyék csapolták a nyírfát. Bögrét tettek oda, hogy abba levedzen, bort csináltak belőle, azt itták." (KM) — Törzsét megcsapolták, levéből gyógyító italt készítettek. (Hogy mire, nem tudja.) Vannak, akik ma is csinálják. (VL) c) Aki nyírfa söprüvel söpör, nem söpri ki a szerencsét a házból. (BI) 52 SZENDREY Zsigmond: i.m. 159. p. 53 SZENDREY Zsigmond és SZENDREIY Ákos i.m. 199. о 54 SZŰCS Sándor: Táltosok és boszorkányok a Nagysárréten — Ethn. 47:44. 55 SZENDREY Zsigmond: i.m. 157. o. 56 ISTVÁNFFY Gyula: i.m 293. o. 57 MATTHIAS Mátrainé VARGA Rózsa: i.m. 160. o. 58 GÖNCZI Ferenc: i.m. 34—38. o. 59 SCHRÄM Ferenc: i.m. I. 74. o. 60 SZENDREY Zsigmond: i.m. 157. o. 225
