Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Égető M.: A szőlőművelés átalakulása a századfordulón a Solt-Vidéken

getszentmárton sváb szőlőműveseivel a dömsödieknek elég élénk kapcsolatuk alakult ki. Nem mond ennek ellent az sem, hogy Pakson is használják. A kocsiskádak megjelenésénél azonban véleményünk szerint nem etnikus hatásról van szó. A döntő tényező a megnövekedett termés által jelentkező szükség. Ezt bizonyítja az is, hogy a kocsiskádak az új, homoki bortermelő községekben, az egész Duna-Tisza közén elterjedtek. (Fülöpszálláson, Izsákon „koporsó"-n-úi nevezik.) Ezekben a kádakban zúzatlan állapotban szállítják a szőlőt. Elterjedésüket az 1910-es évekre tehetjük. Kocsiskádakat természetszerűleg csak a több holdat kitevő szőlőkben használnak. A kisebb szőlővel rendelkezők új szállítóedénye a Stander lett. (15. kép.) Kör alakú, felfelé bővülő edény. Űrtartalma 6-7 hl. Formája szintén a kocsin való szállításhoz akalmazkodott. Keretsztmetszete szűkebb, mint a hordóké, inkább vertikálisan mutat nagyobbodást. Ebből kettő is felfér a kocsira. Neve után ítélve német közvetítéssel került Soltra és Dunaegyházára. Kisebb szőlőbirtokosok használják Fülöpszálláson, Szabadszálláson és Izsákon is, itt azonban lúgjának nevezik. Az előbbi terminus ismeretlen. Tasson, Szalkszentmártonban, Apostagon, Dunavecsén főként kerek vesszőkosarakban szállítják a szőlőt. Ha a csatlást fölteszik, három kosár is elfér a kocsin. A szüret és borkészítés az árutermelés időszakában elvesztette a korábbiakban jellemző szórakozás, mulatság-jellegét. Bár az új szőlőtelepek termőre fordulását, az első szüretet szokás volt megünnepelni (a viszszaemlékezésekben ezeket mindig a házszentelőkhöz szokták hasonlítani), ennek vajmi kevés köze volt a régebbi szüretek hagyományos, patriarchális szelleméhez, hangulatához. Míg korábban 1000-1200 négyszögöles szőlő esetén is eltartott a szüret a borkészítéssel együtt egy két hétig, most 4-5 holdas szőlőben is lebonyolították 3-4 nap alatt. Ez nemcsak 15. kép: "Stander," Solt. M 1 :20 15. Bild. "Stander," Solt. M 1 :20 15. La cuve de transport („Stander"), Solt. É. : 1:20 Garte géographique de la région de Soit azzal van összefüggésben, hogy a fehér illetve sillerbor készítés megkövetelte a mielőbbi feldolgozást. A munkatempó gyorsulása a kapitalisztikus fejlődés útjelzője, itt éppúgy, mint a paraszti munka más területein is. Az első világháborút megelőző szüretekre már úgy emlékeznek vissza a gazdák, mint a megfeszített tempóban végzett munkára. Nappal szüreteltek, hordták a szőlőt, gázolták, éjszaka pedig préselték. Alig aludtak valamit. „Csak a lépcsőn bókótunk eggyé t, amiké megszorítottuk a prést." Főként ott érvényes ez, ahol nagyarányú árutermelés kezdődött, de ahol ez nem is következett be, ott is gyorsult a munka üteme. A fő cél az volt, hogy minél hamarabb készen legyenek és más munkához foghassanak. 153