Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Fehér Z.: A bátyai szállások

A bátyai szállások terminológiai kérdései Bátyának ma két külterületi lakott települése van: A/só- és Felsőszállás. (Rácul : Doalnyi szálas és Goarnyi szálas.) Az itt található épületek — bár néha tanyának is emlegetik őket — különböznek az alföldi tanyáktól, külső megjelenésükben inkább a dunántúli szeres településekhez vagy a nyíregyházi bokortanyákhoz hasonlítanak. A házak utcákat, máshol csoportokat alkotnak. Mindkét szállást „zárt kerf-пек nyilvánították a tsz megalakulása után. Ez azt jelenti, hogy az itteni kertészkedésre használt földeket nem tagosították, azok megmaradtak eredeti tuljadonosuk hasznáatában és birtokában. Alsószállásnak ma betonjárdája, boltja, kocsmája, autóbuszmegállója van, néhány éve pedig nagy részét villamosították. A szállás főnév önmagában vagy jelzős kifejezésben — jelzőként illetve jelzett szóként — szokott előfordulni. Jelenti a telket önmagában, az építményt önmagában, a telket és az épületet együtt, de jelenti az egész tartozéktelepülést is. Itt is, miként a kalocsai szállásokon a tanya eredetileg nem épületet, hanem tanyázó helyet, telket jelentett . „Jó a ház, de kicsi a tanya hozzá" — mondják ma is. A XIX. századi végrendeletekben szintén ilyen értelemben használják a szót. „S^állásbeli tanyánkat a rajta található minden épületekkel együtt ..." „ . . . az alsó szállásokon egy veteményes kertet Szállás tanyával együtt és épülettel..." Múlt századi iratok — mint az előző példákból is láttuk — rendszerint hangsúlyozzák, ha a tanyán épület áll. )}

A Szálas tanyai épület légyen Jánosé . . ."

10 „A Szálason levő tanya épület közösen fog használtatni öt évekig ... n Megjelenik azonban már ekkor a tanya szó jelző nélkül lakóépület jelentésben. Pl. „ . . . azon idő eltelte után Mártony tartozik fizetni a tanya építésére Jósefnek 100 váltó frtkat. . ."

12 „ ... az Tanyában Szabad lakást engedni tartozzon, oil modal, hogy megbecsülvén az tanyában való lakása eránt, semmi szín alatt, ne háborgassa, ki sem is hajthassa."

13 Valószínűleg üres telket jelentett a tanya a következő jelzős kifejezésekben: „ . . . alsó Szálások közt levő Szálas tanyát. . ."

14 „ . . . Szálas tanya két felé hasítva, az Anisits Fülöp felől való rész Józsefé lé szén. . ,"

15 Az üres telket egy 1841-ből való adásvételi szerződés így nevezi meg: „ ... a fölső szálláson levő tulajdon szállás tanya épületem mellett levő darab puszta Telkemet. . . ie Régi iratokban megtalálható a szállás istálló (-épület) jelentésben. „ . . . Szálasomat s ot lévő Négy Kiss Borját. . . 17 „A Régi Kertem ( ahol a Szálasom vagyon)"

18 A szállás a mai nyelvhasználatban is jelenti az egyes külterületi épületet vagy az egész tartozéktelepülést, így beszélnek: „Nekünk két szállásunk is vót." (= Két szállási épületünk.) „Szálasra mék". (Rácul: Idem na szálas}) Ilyenkor úgy kell érteni, hogy az alsó- vagy felsőszállási kertjükbe vagy házukba megy. Mondják többes számban is: „Szállásokon laktunk". (=Az alsószállási házak valamelyikében.) Az egy bokorban vagy utcasorban álló szállási házak lakói nem állnak egymással rokoni kapcsolatban. A földek, kertek, szállások ugyanis már a jobbágykorban sűrűn cseréltek gazdát

19

, így nem tudott kialakulni hadas település. Épp ezért első hallásra meglepő, hogy a faluban sok család egykori vagy mai egyetlen szállási épületük környékét így emlegeti: Szűcs-szállások (Sz^csevi-szálasi), Fekete-szállások (Feketini-szálasi). Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy a szállási épülethez tartozó kert az idők folyamán a Szűcs vagy a Fekete család tagjai közt osztódott, akik közül csak egyikük örökölte a szállási istállót. Az így megnevezett szállások tehát a rokonok egymás mellett fekvő szálláskertjeit jelentik, amelyek között persze akad idegen kézbe került parcella is. Ezeknek tulajdonosai rendszerint a faluban laknak. A ma is lakott szállási házakat a hozzájuk tartozó kerttel építőjükről, eredeti tulajdonosukról nevezik meg. Pl. a Matánék szállása (Matanov-szálas), a Gyuricsináék szállása ( Gyuricsin-szálas). Ilyenkor néha a tulajdonos ragadványneve az elsőtag. A XVIII. században még így került kapcsolatba a szállás a tulajdonos 7 BARÁTH János 1969. 259. 8 Bács-Kiskun megye Levéltára (a továbbiakban BL.) Bátya, Községházi iratok 1839/116 végrendelet 9 BL. Bátya, Községházi iratok, 1835. végrendelet. 10 BL. Bátya, Községházi iratok, 1841/30 végrendelet 11 BL. Bátya, Községházi iratok, 1841/29 végrendelet 12 BL. Bátya, Községházi iratok, 1841/29 végrendelet 13 BL. Bátya, Községházi iratok, 1817. Gúzs Ivány Illés végrendelete 14 BL. Bátya, Községházi iratok, 1844. végrendelet 15 BL. Bátya, Községházi iratok, 1841/30 végrendelet 16 BL. Bátya, Községházi iratok, 1841/132 17 BL. Bátya, Községházi iratok, 1812. Jéló György végrendelete. 8 BL. Bátya, Községházi iratok, 1787. Perity Fülöp végrendelete 19 OL. Conscriptiones 1827—28 Bátya 1—4 Regnicol. lt. 117