Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)
Kőhegyi M.: XIV. századi ezüstkincs Kelebiáról
érezzük helyesen, az utolsó három betűt is feloldani eképpen : DE M, azaz M-ről való, vagy M-i bán, esetleg M nemzetségből származó bán. Önkéntelenül a macsói bánság jutott eszünkbe s ez a nyom helyesnek bizonyult. Az igazság kedvéért meg kell mondanunk, hogy Pál bánt már évekkel a három utolsó betű értelmezése előtt sikerült megtalálnunk, most azután szélesebb alapokon foghattunk kilétének felderítéséhez. A macsói bánság alapításának körülményei kevéssé ismertek, de 1254-ben már meg kellett lennie, mert ebben az évben szerepel Rostisláv, IV. Béla veje, mint Macsó ura. 17 A bánság a Szávától és Dunától délre, a Drina és Morava között terültei. 18 1286-ban III. Uros István Milutin szerb király foglalta el s azt csak Károly Róbert szerezte vissza 1312-ben, aki azonnal Pált — ő érdekel bennünket közelebbről — teszi meg bánná. 19 Ettől kezdve azután okleveleink minduntalan telemlegetik. 1317-ben még csak macsói bán, 20 de 1318-ban már egyúttal Bodrog megye főispánja is. 21 1322-ben Szerem, Valkó és Bodrog megye főispánja a macsói bánság mellett, 22 „Paulo bano de Macho Comité Syrmiensi, de Wolko et de Bodrugh" szerepel 1323-ban. 23 Ugyanez évben aláíróként találjuk egy Bátmonostorra vonatkozó királyi adománylevélen. 24 1324-ben két oklevélen, 25 1326-ban egy, 26 1327-ben ismét egy oklevélen szerepel neve. 27 1330-ban már csak néhai macsói bán néven emlegetik (Paulum quondam Banum de Mochou), de ez a néhai csak báni méltóságára s nem személyére vonatkozhat. 28 Tudjuk ugyanis, hogy 1332—36 között a királyné udvarbírája, 29 1334—1348-ig pedig királynéi tárnokmester (Paulo condam Bano de Mochou nunc verő magistro Tauarnicorum Reginalium) volt. 30 E tisztségek viselése közben, mint tekintélyes öreg urat majd mindig megválasztották az országbírói törvényszék tagjának, vagy éppen civakodó atyafiak kérték fel békéltető embernek. 31 Valamikor az 1348—50-es évek között végezte be földi pályafutását. 1336-ból ismerjük feleségét is Kós asszonyt, Nekcsey Demeter tárnokmester leányát. 3 * 2 Házasságuk azonban jóval korábbi kell legyen: 33 a kelebiai ezüstkincs jórésztaz ő kezén gyűlt össze. Nem vitás ugyanis, hogy a két feliratos korong csak 1312—1328 között készülhetett, amikor Pál a macsói bán tisztét viselte. Előtte, 1286—1312ig nem tartozott Macsó területe Magyarországhoz, bánja sincs. 34 1332-ben viszont Pál már a királyné udvarbírája, majd 1334-től tárnokmestere. Titulusként is ezt, a báni rangnál magasabb méltóságot jelentő címet vésette volna a maga rendelte ékszerekre. A kelebiai ezüstkincs minden darabja azonban nem feltétlenül egyszerre készült. A tömör öntött karperecek (I. tábla, 1—2.), a nyolcágú csat (I.tábla, 3.), az oroszlánok (I. tábla, 4—5.), valamint az ugyancsak öntött rozettás boglár (II. tábla, 9.) korábbinak látszanak. Az utóbbinak csak kétharmada maradt meg, párja teljesen tönkre mehetett, mert újra elkészítették, de most már csak lemezből. Készítője gyengébb mester lehetett, mert az eredeti darab szépségét bizony alig-alig közelíti meg munkája. A kincs mintegy két-három nemzedék kezén gyűlhetett össze. 35 17 Wenc^el Gusztáv: Rosztizláv galíciai hg. IV. Béla magyar királynak veje. Budapest, 1887. 18 Darkó Eugen: Byzantinisch-ungarische Beziehungen in der zweiten Hälfte des XIII. Jahrhunderts. Weimar, 1933. 10. 19 Fejér György: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus et civilis. Buda 1829—1844. VIII. 1. к. 439. 20 A zichi és vásonkeői gr. Zichy-család idősb ágának okmánytára. Budapest, 1872—1915. I. 251. 21 Zichy okm. I. 162. Ugyanígy 1321-ben Zichy-okm. I. 207 22 Fejér György: i.m. VIII. 2. kt. 328. 23 Zichy-okm. I. 227. 24 Zichy-okm. I. 247. és I. 222. 25 Zichy-okm. I. 259. és 268. 26 Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius. Budapest, 1891. II. 43. 27 Hazai okmánytár. I. 149. 28 Zichy-okm. I. 362. 29 Karácsonyi János : A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest, 1900. I. 417. 30 Zichy-okmánytár II. 347. 31 Nagy Imre: Sopron vármegye története. Oklevéltár 1156— 1653. Sopron, 1889—1891. I. 155. 32 Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis, 1301—1359. Budapest, 1878—1920. III. 277. 33 Megkíséreltük nyomon követni Pál életútját s ennek során kiderült, hogy azonos Garay Pállal, a későbben fényes polcra emelkedett Garay család ősével. О volt III. Endre halálakor a pozsegai várnagy, s mint ilyen, átadta Károly Róbertnek a várat. Ezzel legalább egy királyi vár tulajdonába juttatta a királyt. 1304-ben részt vett a cseh hadjáratban és ott Thája mellett Jaslovitz vára (Leányvár) alatt három fogát kiverték. (Szilágyi Sándor szerk. : A magyar nemzet története. Budapest, 1895. III. 22.) Ebből következően legalább 1280 körül kellett szülessen, de születhetett 2—3 évtizeddel korábban is. 34 Pesty Frigyes: A macsói bánok. Századok, 1875. 361—381. 450—467. 209
