Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)

László Gy.: Emlékezés Banner Jánosra

anyagából a Maros melletti temetőkből sikerült először kronológiai képet adni a kerámia fejlődéséről, még akkor is, ha ennek útmutatása később több tekintetben módosult is." így méri le ezekkel a szavakkal Banner János életművének értelmét. Egyszerűen, szinte számadásként hangzanak a szavak, minden felesleges elhagyásával. S ha igen — mintahogyan igaz — hogy minden írás bizonyos mértékben önvallomás, úgy e mondatokból nemcsak az eredmények summáját kapjuk meg, hanem az emberi magatartás tisztasága, s a becsület biztonsága is felénk sugárzik: ezt végeztem lássátok, ez az amire erőm futotta. Akárcsak valamelyik idősebb falusi ember őszinte beszédét hallgatnók, azokét, akik közt gyermekként felnevelkedett, s akiknek jellemét örökölte, s fejlesztette magában Bár csak a régészről kellene beszélnünk, a kép hiányos lenne, ha legalább részben nem érintenők Banner János elmélyült néprajzi érdeklődését, s jónéhány dolgozatát, s ha nem beszélnőnk nemes értelembe vett szellemi közéleti tevékenységéről, amelyet a Dugonics Társaság élén, a diákjóléti intézményekben végzett. A Dugonics Társaság szellemi telítettsége, tudományos érzékenységét is tovább csiszolta, s régészeti dolgozatainak sokoldalúságában nyílván a szellemi ember sokoldalúsága tükröződik. Igen, amit végzett — nála is elmondhatjuk: férfimunka люк. Amikor nemrégiben barátai, tisztelői és tanítványai rögtönzött házi ünnepséggel emlékeztek meg 70 évéről, kedves válaszában tanáraira, nemes szellemű barátaira hárította az őt ünneplő gondolatokat, s most erre emlékezvén s arra, hogy életének munkáját említettük tisztelettel, hadd ünnepeljünk még vele együtt valakit, aki nélkül életműve nem alakulhatott volna ilyen harmonikusan. Igen, a mindig mellette álló, muzsikus lelkű hitveséről van szó, aki láthatatlanul, de annál szebben beleépült Banner János életművébe. így tágul Banner Jánosnak a régésznek életműve, s tanítása a régészeten túlmutató emberi tanítássá, akárcsak azé a Rómer Flórisé, akinek emlékérmét Banner Jánosnak ajánlja kiadni a Társulat Választmánya. Tisztelt Közgyűlés Valamennyiünknek éreznünk kell, hogy a fenntiekben adott jellemzés csak nagyon halványan, s erőtlenül idézi elénk Banner János törretlen munkásságát, s élete sorának makulátlan példáját, de hiszen a tisztelt Közgyűlés valamennyi tagja ismeri tudását, s jellemét és így inkább a valamenynyiünkben benne levő megbecsülés, mint az őt idéző halovány méltatás alapján terjesztem elő ismételten Társulatunk Választmányának azt a javaslatát, hogy a Rómer Flóris emlékérem nyolcadik példányát Banner János tanszékvezető egyetemi tanárnak szíveskedjék odaítélni a magyar régészettudományban mintegy félévszázadon keresztül kifejtett alkotómunkájáért. JAVASLAT gyémánt diploma adományozására az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Rektori Tanácsa számára. Dr. Banner János 1888. március 6-án született Székudvaron. Bölcsészettudományi doktorátusát Kolozsváron szerezte meg 1910-ben, tehát éppen hatvan esztendővel ezelőtt. Ettől kezdve Jászberényben középiskolai tanár volt, s egyúttal a Jász Múzeum igazgatója. Innen Szegedre került, ahol 1937-ig az Egyetem Régészeti Tanszékén adjunktusként szolgált, 1937—46-ig pedig mint professzor. 1946—68. között Egyetemünk Régészeti Tanszékének volt tanszékvezető egyetemi tanára, és mint nyugdíjas is tovább tartja speciális kollégiumait. 70. éves korában a MTA Acta Archeologicájának két kötetét szentelték az évforduló megünneplésére. A Rómer Flóris emlékérem tulajdonosa. Ó és szegedi iskolája nagyszabású ásatótevékenységet fejtett ki Hódmezővásárhely környékén és redményeiket az általa szerkesztett szegedi Dolgozatokban a hazai és nemzetközi régészet közkincsévé tették. Ö indította el a magyar régészet nagy bibliográfiáját, s folytatja munkáját mind a mai napig is. Nemzetközi ismertségét a péceli kultúráról írt monográfiája (1957), Márton Lajos tószegi ásatásait közlő nagy dolgozata és számos más műve alapozta meg. Erős tudománytörténeti érdeklődése nyomán születtek meg régészettudományunk nagy alakjairól közölt munkái. Az Egyetemen a Dissertartiones Archeologicae tíz kötete jelent meg sz er ke szté seben. Tudományos módszerére rányomta bélyegét sokirányú érdeklődése. Egyike volt az elsőknek, akik pl. az őskori ember mindennapjával foglalkoztak. Több néprajzi, történeti tudomány is tanúskodik érdeklődésének kiterjedt voltáról. Nyugdíjas korában is szenvedéllyel folytatta kutató munkáját, s nemrég 228