Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)
László Gy.: Emlékezés Banner Jánosra
fejezte be Békés egykori vára helyének régi oklevelek és térképek alapján történt megállapítását, végleges rögzítését. Mint a szegedi, majd a budapesti Egyetem tanára megalapozott tudású, becsületes kutatógárdát nevelt. A fiatalokkal való törődése, útjuk egyengetése, tanácsokkal való támogatása éppen úgy nem szűnt meg nyugalombamenetelével mint kutató munkája. Mindezek, a csak vázlatosan előadott érdemek, nemcsak hazai megbecsülést eredményeztek, hanem a nemzetközi régészeti világban is megkülönböztetett helyet biztosítottak számára. Csak példaként említjük, hogy a tavaly Budapesten ülésező Conseil permanent — amelynek régről fogva tagja volt — tiszteletbeli tagjává választotta. 1964-ben aranydiplomát kapott. Kérem az előtérterjesztés alapján részére a gyémántdiploma adományozását. „Ysa, pur es chomuv vogmuc ..." Banner János búcsúztatója, 1971. VII. 17-én a Farkasréten. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem nevében búcsúzunk gyémántdiplomás doktorunktól, több nagyértékű kitüntetést kapott volt kollégánktól, a tudományok doktorától. Tisztelegve állunk egykori tanszékvezetőnknek, Banner Jánosnak hamvait magábazáró urna előtt. Szeretett Alföldjén hány őskori urnát tárt fel, s magyarázott hozzáértéssel és türelemmel az ásatásokon érdeklődőknek, vagy figyelő hallgatóinak az Egyetemen, s most ime az ő hamvai is urnába kerültek: „Ysa, pur es chomuv vogmuc" \ Nagy tumulus lenne méltó hozzá, tölgyfagerendás sírral, mint a régiek nemzetségfő 1 'hez, akiknek hagyatékát annyi szeretettel rendszerezte — jól emlékszem — negyvenfokos melegben is a szegedi múzeum fülledt padlásterében. Rendezett, rendszerezett. Ha valaki, akkor ő megvalósította életében a rendet, a világosságot. Abban a hitben élt, hogy a múlt régholt embereinek hagyatékában is rendvolt, s a mi feladatunk éppen ennek feltárása, felismerése és magyarázata. Lehet-e nyugodtabb életet élni annál, mint aki úgyérzi, hogy a még megoldatlan dolgokra az idő-, és a tapasztalat gyarapodta végül is világosságot derít, csak lankadatlan szorgalommal kell dolgoznunk. Mert a rendtisztelete — szintemár hite — mellett ez volt a második dolog, melyet önmagától, s tanítványaitól egyaránt megkövetelt: a szorgalom lelkesedését, a teljességre törekvő gyűjtőmunkát, s az ezeken alapuló értelmezést. Az újabb magyar őskortudománynak két nagy halottja egymást egészítette ki : a korábban elment Tompa Ferenc nagy történeti gondolatai átszövődnek az aprómunka művészének Banner Jánosnak pontos ténymegállapításaival. Őmaga is így gondolkozott magáról, ha néha szóbakerült kettejük kapcsolata. Rendszeretetét és soha nem lankadó munkásságát minden izében áthatotta a becsület és tisztesség józan hitvallása. A legnehezebb időben is példamutató bátorsággal mor.dta ki azt amit igaznak ismert meg. Ezt az igazságszeretetet mint Posta Béla kolozsvári tanítványa kapta örökségként mesterétől, s híven őrizte Makón, Jászberényben, Szegeden, s végül Egyetemünkön Tudományos munkásságát is ez fémjelezte, s ez szerzett neki megbecsülést idahaza éppúgy mint a nagyvilágban Most elment az egykori jóbarátok, Móra Ferenc, Juhász Gyula, Tompa Ferenc után, de él az eljövendő korok európai és magyar ősrégészetében. Emléke legyen áldott ! László Gyula 229
