Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)
H. Tóth E.: Régészeti kutatások Bács-Kiskun megyében 1960–1971
1965 Baja—Dó^sa György út 280. (Bajai Járás). Szőlőültetéskor 5 hulladékgödröt találtak, melyekből a halomsíros kultúrába tartozó leletanyagot (állatcsontok, kerámia) megmentettünk. A területen egy későszarmata telep gyér nyomai mutatkoztak. Kőhegyi Mihály Madaras-—Halmok (Bajai Járás). A gyümölcsfa telepítéssel veszélyeztetett terület Ny-i felén folytattuk a korábbi mentést és feltártuk a 42—48-as sírt, illetve halmot .A halmok kivétel nélkül rablottak. A 46-os halom körül árkolást, az 57-es körül pedig 5 tűzhely nyomát bontottuk ki. Megállapítottuk, hogy a jeltelen halomnélküli sírok a temető DK-i részén továbbfolytatódnak. Kőhegyi Mihály Szabadszállás—Boc^ka-tanya (Dunavecsei Járás). Az 1964 évben előkerült népvándorláskori sír hitelesítő ásatását elvégeztük. Ennek keretében 60x60 m-es területet tártunk fel a sírtól D-re. Az ásatás 16 középsőbronz, edénytöredék és áUatcsont anyaggal kitöltött hulladékgödröt eredményezett. Az eddigi feltárások során bebizonyosodott, hogy magányos sírral van dolgunk, a lelőhelyen további népvándorláskori leletekre nem számíthatunk H. Tóth Elvira 1966 Kelebia—Vermesjárás (Kiskunhalasi Járás). A Kőrös medrébe nyúló, abból szigetszerűen kiemelkedő domb tetején egyetlen női sír került elő, melynek leletanyaga (két arany fülbevaló, félhold alakú csüngő, bordázott és összesodort csövecskék, gyöngyök, oisógomb, edénytöredék,) a I. pontus-germán emlékcsoportba sorolható és az i.sz. III. századra datálható. A területről szórványosan bronzkori és középkor 1 ' cserepek kerültek elő. Kőhegyi Mihály Madaras—Halmok (Bajai Járás). Tavalyi leletmentésünkhöz csatlakozva feltártuk a 69—-118 halmokat, illetve sírokat. Befejeztük a temető É-i és K-i végének feltárását. A halmok között is vannak, ha gyér számban is, sírok. A halomcsoport K-i telén túl, ezek a jeltelen lapos sírok megszűnnek, de DK-felé tovább folytatódik a temető, sőt itt szokatlanul sűrűn fordulnak elő. Az egyes sírcsoportok esetében családi temetőre kell gyanakodnunk. A leletanyag és a rablások alpján bizonyos belső kronológiai is megfigyelhető volt. Kőhegyi Mihály Kms^entmiklós—Kö\éps%enttamás (Kunszentmiklósi Járás). 1965. novemberében Kunszentmiklóstól D-re, a Bakér partján olajvezeték lefektetésekor emberi csontváz mellett germán arany fülbevalópárt és orsógombot találtak. A tavaszi leletmentés folyamán, torzított koponyájú gyermek sírjából borostyán és üveggyöngyök, s durva kézzelformált edény került elő. A sírokat nagy kiterjedésű szarmata telepbe ásták, melyből az ásatás folyamán több lakó és számos hulladékgödör és méhkas alakú vermet tártunk fel a szokásos cserép és csontanyaggal. H. Tóth Elvira Orgovány—Árpácshalom (Kunszentmiklósi Járás). A község határából korábban feliratos Viktoria ábrázolással és Jupiter szimbólumaival díszített római kori bronz díszpáncél lemez kerüH a múzeumba. A hitelesítő kiszállás során megállapítottuk, hogy a lemez az Aczél tanya mellől került elő. A lelőhely közelében álló nagyméretű mesterséges halom s az ebből kiinduló kettős — félköríves, mintegy 2 km hosszú — 243
