Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)

H. Tóth E.: Régészeti kutatások Bács-Kiskun megyében 1960–1971

nyait bolygatták meg. A csontvázak mellett melléklet nem volt. Szórványosan vasbuzogány, vaslándzsa és cseréptöredékek kerültek elő. Horváth Attila Kecskemét—Mária hegy (Kecskeméti Járás), A várostól ÉNy-ra a Nyíri út mentén a Mária kápolna közelében geodéziai alappont keresés közben végzett kisebb földmunkánál későközépkori sírokat bolygattak meg. H. Tóth Elvira Tass—Tanácsháza (Dunavecsei Járás). Az épület alapozásakor későközépkori koporsós temetkezés és újkori hulladékgödör került elő. H. Tóth Elvira Tass—Templomhát (Dunavecsei Járás). A zsilip magasságában a védőgát keleti oldalán gátépítési munkákkal középkori templom és temető maradványait pusztították el. A helyszínen nagyszámú emberi csontot, kőtörmeléket és köztük egy másodlagosan beépített 4 alakos későrómai sírkő darabját találtuk. A leletmentés során középkori kőépület alapozásának megma-adt töredékét tártuk fel. H. Tóth Elvira 1968 Homokmégy—Hülye (Kalocsai Járás). Az úgynevezett Pávó-háti szőlők szélén útépítéshez gépekkel földet termeltek ki, s mintegy 10 csontvázxt pusztítottak el. Mindössze egy X—

XI. századból származó bronzdrótból csavart torquesre fűzött bronzgyűrűt találtak. A föld kitermelését a terület megtekintésekor leállítottuk. Horváth Attila 1970 Nagybaracska—Kisbaracska (Bajai Járás). A falutól ÉNy-ra a Döglött-Duna K-i lejtőjén közvetlenül az ártér szélén középkori templomkörüli temető van. Tőle K-re, É-ra és D-re fekvő településnek Ny-i partján építették a templomot. A település, melynek Árpád-kori előzménye is volt, 500—800 m szélesen mintegy 1500 m hosszan húzódik a DöglöttDuna K-i partja. 4 melléklet nélküli sírt és középkori alapfalakat, kemencét tártunk fel. Kőhegyi Mihály Nagybaracska—Pis^kula (Bajai Járás). A Baja—Bátmonostor—Nagybaracska—Dávod irányában húzódó a Dunával nagyjából párhuzamosan futó magaspart peremén középkori templomkörüli temető, van, melyet erdőültetéskor jórészt tönkretettek. A homokos domb lejtőjén megtaláltuk a temető árkát, valamint gyér őskori (koravaskori?) település nyomait. A domb közepén feltárt 4 sír egyikéből Ragusa XIV. századi ezüst pénz került elő. A lelőhely Töttös középkori faluval azonos. Kőhegyi Miháy Nagybaracska—Öregszőlők (Bajai Járás). A falu É-i végén az árvizes utcákon (Kun Béla út) K-re a kertek mögött egy kb. 300 m hosszú és 200 m széles homokdomb húzódott, melyet hídépítéshez hordtak el. A meginduló leletmentést már csak a domb Ny-i lejtőjén lehetett folytatni. A feltárt 14 sírban gyér leletanyagot (ezüstpénz, bronzkarika, vaskés, ezüst gyűrűt) találtunk. A temetőt I. Béla pénzei a XI. századra keltezi. Kőhegyi Mihály S%alks%entmárton—Homoks%entlőrinc (Dunavecsei Járás). Mélyszántás alkalmával egy középkori templom romjait dúlták szét, melyből egy másodlagosan beépített 260