Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)

H. Tóth E.: Régészeti kutatások Bács-Kiskun megyében 1960–1971

a 91.sír volt szarmata. (Licinius és Constantinus kisbronza keltezi.) A sírokon kívül feltártunk egy későszarmata kemencét és 3 hulladékgödröt későszarmata kerámiával. A terület magyar sírjai a XVI— XVII. sz.-ból valók (ólompityke, koporsószeg, bronz hajtű). Kőhegyi Mihály 1961 Bátmonostor—Baracskai u. 37. (Bajai Járás). A Duna árterének szélén közvetlenül a magaspart oldalán rigoliiozás közben 3 szarmata sírt találtak. Egyikből durva földedény került elő. A leletmentés további sírokat nem eredményezett. Kőhegyi Mihály Bátmonostor—Csacsi hegy (Bajai Járás). A Nagybaracskára vezető kövesút K-i oldalán álló őrháztól D-re egy későszarmata telepet bolygatott meg az útépítés, melynek kerámiáját begyűjtöttük. Kőhegyi Mihály Jánoshalma—Hergyevica (Kiskunhalasi Járás). A Tsz. istállóinak építése során egy későszarmata telepet találtak. A hulladékgödrökből kerámia töredékek kerültek elő. Kőhegyi Mihály Jánoshalma—Kutyahegy (Kiskunhalasi Járás). A Kápolna—Vadgalamb—Görgey—Áldás utcák által határolt térségben egy É—D irányú löszhát húzódik. Udvaregyengetések során már évtizedek óta kerül innen elő leletanyag. Helyszíneléssel későszarmata kerámiát gyűjtöttünk össze. Kőhegyi Mihály Kalocsa—Hunyadi út Vízvezetékek csöveinek lefektetésekor az utca É-i részén szarmatakori, Délebbre Arpádkori és középkori cserepek kerültek felszínre. Kőhegyi Mihály Tataháza—Határdűlő (Bácsalmási Járás). Építkezéskor 5 sírt találtak, melyekből egy hunkori edényt sikerült megmenteni. A leletmentés a 6—8-as sírokat tárta fel. Az egyik sírból egy vaskard került elő, melyről megállapítható volt, hogy erőszakkal törték el a temetéskor. Az amúgy is ritka kard értékét növeli, hogy az első pénzzel datált szarmata kardunk. A területen szarmata telep is van. Ennek egyik hulladékgödrét megtaláltuk. Kőhegyi Mihály Petófis^állás—Tanyák (Kiskunfélegyházi Járás). A Duna—Tisza közi kísérleti intézet gyümölcsösének telepítése során a mélyszántás mintegy 6 hold kiterjedésben szarmatakori telepet és temetőt bolygatott meg. A mentéskor sikerült egy bolygatatlan területen teljesen ép rétegből 3 szarmatakori sírt feltárni. A területen találtunk koravaskori nyomokat is, azonban a szarmata temetkezések és település már mindenhol megbolygatta azt, így ép és pontosabb adatot szolgáltató koravaskori anyag nem került elő. Bálint Béla Szabadszállás—Puskás tanya (Dunavecsei Járás). A kunszentmiklósi elágazástól mintegy 2 km-re fekvő tanya közelében szántás közben az eke emberi koponyát, csontokat és cserepeket kozott felszínre. A leletmentéskor egy melléklet nélküli és feldúlt férfi csontváz és 2 hulladékgödör került elő szarmatakori cserepekkel. H. Tóth Elvira 241