Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)

H. Tóth E.: Régészeti kutatások Bács-Kiskun megyében 1960–1971

Baja—Harangláb Madaras—Bajmoki út (Bácsalmási Járás). Földmunka során két XVIII. %ъъ.ъъ.&\ sír került felszínre. A temető István-megye egykori temetője volt. Kőhegyi Mihály Baja—Pető A tavalyi mentéshez csatlakozva feltártuk a 27— 112. sírokat. A temetkezés a templom közelében négyszeres megújítást mutatott. A sírok itt zömmel későközépkoriak. A temető széle felé a rátemetkezés megszűnt. A sírokban S-végü haj karikák voltak. Megállapítható volt, hogy a X—

XI. század fordulóján a temetkezést nagy területen kezdték el. A templom megépítése után a temetkezés a templom köré zsugorodott. Legszebb mellékletünk egy középkori öv volt, melynek nagyszíjvégét növényi ornamentika díszítette. A temető Pethő helység temetője, melynek első okleveles említését 1384-ből ismerjük. Az ásatás bebizonyította, hogy a település a kora Árpád-kortól a XVI. századig folyamatos volt. Kőhegyi Mihály Bátmonostor—S^urdokpart (Bajai Járás). Útépítésnél sírok kerültek elő. A leletmentés további 12 sírt eredményezett. (Ezüst ruhakapocs, ólompityke, koporsóvasalás, bronz fülesgomb, gyöngyök.) Két esetben megfigyelhető volt, hogy a vázat gyékénybe csavarva helyezték a sírba, egy esetben a sírgödrét kiégették. A sírok a későközépkortól a törökkor végéig kerültek a földbe. A temetőtől 50—80 m-re Nyugatra közvetlenül a Duna árterének szélén van a falu. Terepbejáráskor középkori cserepeket gyűjtöttünk be. A temető és település az oklevelekben említett Szurdok faluval azonos. Kőhegyi Mihály Kunbaja—Falualja (Bácsalmási Járás). Traktorral történt rigolírozás során egy körülbelül 100 sírból álló középkori temetőt és templomot szántottak ki. Д hely a középkori Kunbajával azonos. • :-,_.; '.' " Kőhegyi Mihály A falutól D-re, a Bajmokra vezető földúttól K-re a Telecskai-domb egyik nyúlványán 56 sír került feltárásra. A többrétegű templomkörüli temetkezés a XI. században kezdődött és valószínűleg a XVI. században szűnt meg. A keletéit templom alapfalát csak nyomokban tudjuk megfigyelni, mert a követ néhány évvel ezelőtt kitermelték. Kőhegyi Mihály Madaras—Holló dűlő (Bácsalmási Járás). A falutól DK-re a Kunbajára vezető töldúttól D-re a Kossuth Tsz. homokot termelt ki. A munka során körülbelül 6 sír ment tönkre. A mellékletnélküli sírok valószínűleg középkoriak. Kőhegyi Mihály Madaras—Paplapos (Bácsalmási Járás). A falutól K-re Móczó István tanyájától É-ra van a Paplapos nevű domb. A Petőfi Tsz. földjén rengeteg tégla és kő hever. A földmunka során megindult leletmentés 7 sírt tárt fel. A sírok későközépkoriak. (Vascsat, bronz- és ezüst pecsétgyűrű, koporsó vasalás, csontnyelű vaskés, pitykegomb, gyöngy.) Ugyancsak feltárták a templom egyik falát is, mely 151 cm széles. A templom belső ép padlószintjére is rábontottunk. A falak közelében egy kisebb harang több darabját találtuk meg. Kőhegyi Mihály Mátételke—Regényt tanya (Bácsalmási Járás). A tanya előtt rigolíroztak a tulajdonos bemondása szerint csontvázakat és templomfalakat találtak. Valószínűleg Matheovics törökkori vagy középkori templomkörüli temetőjét találták meg. Kőhegyi Mihály 254