Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)
E. B. Thomas: Koracsászárkori Victoria-szobrocska a barbarikumból
В. THOMAS EDIT КО RACSASZARKORI VICTORIA—SZOBROCSKA A BARBARIKUMBÓL Összefoglalva az Akasztó-Döbrögecpusztán felszínre került Victoria-szobrocskát Augustus-kori, vagy legkésőbb Tibetius-kori alkotásnak tartjuk. Egy Rómában, vagy Dél-Itáliában dolgozó elsőrendű szobrászművész alkotásának, aki a Curia Iulia-ban Augustus császár által az actiumi győzelmet követően felállított Taren.umból származó glóbuszon lebegő Victoria-szobrot másolta át kisplasztikába. Nemcsak mint művészi alkotás tökéletes az akasztói bronzszobrocska, hanem a bronzöntvény technikai kivitelezése is hibátlan. A fehérfém-bevonat a győzelem istennőjének alakját ezüstszobor hatását keltve jelenítette meg. Szobrunk bizonyíték arra, hogy az égboltot ábrázoló glóbusz a csillagokkal nemcsak a későrómai időkben jelentkezik, hanem már a legkorábbi császárkorban is. A győzelmi koszorú és a pálmaág, mint a szoborhoz az öntés után külön applikált attribútumok elvesztek, s ma már hiányoznak. A szárnyak végei töröttek és hiányosak. A törésfelületek simák és kopottak, a patina a szoborral egyöntetűen fedi őket. A szobor földbekerülését megelőzően hosszú használatban volt, a lekopott felületek ezt bizonyítják. A Duna—Tisza közén a barbarikumban talált szobor leégett szarmata kunyhó maradványai közül került ki. Szerencsés véletlen folytán kísérő leletként jellegzetes koracsászárkori szarmata és római kerámia Abb. 16: Römische Keramik aus dem Fundort der VictoriaStatuette von Akasztó—Döbrögecpuszta 16. kép: Az Akasztó— Döbrögecpuszta-i Victoria-szobor lelőhelyén talált római kerámia. került napvilágra a szoborral együtt. A kerámiatöredékek között a II. századnál későbbre datálható darabok nincsenek. Roppant ritka dolog, hogy bronzszoborral együtt más datáló kerámialeletek is kerülnek elő. Külön figyelmet érdemel azért is a kis bronz szobor, mert a pannon limes egyik igen mozgalmas korszakához nyújt tárgyi bizonyítékot. Az Augustus, de legkésőbb Tiberius idejében készült Victoria-szobrocska Domitianus szarmata háborúi alatt került a pannon limes egyik táborába, esetleg egy hadijelvény oromdíszeként, vagy egyszerűen a tábori szentélyben elhelyezve. Ha a tágabb időhatárokat vesszük, a szobor Pannoniába kerülése a 80 és 119-es esztendők közé tehető. Azt hisszük azonban, hogy a barbarikumbeli szarmaták még Domitianus 92—93 évi győzelmét megelőzően zsákmányolták a szobrot az AkasztóDöbrögecpusztával szemközti limes-szakasz egyik táborában. A szarmata kunyhó leégését, melyben a szobrocska előkerült, egy római oldalról történt megtorló gyújtogatással hoznánk kapcsolatba. Az elmondottakból kitűnik, hogy az AkasztóDöbrögecpusztai Victoria-szobrocska, illetve a győzelem istennőjének ez a megjelenítése a római expanzió idején hosszú ideig szolgálta a birodalmi eszmét és a birodalom dicsőségét mielőtt a barbár szarmaták zsákmányává vált. 81
