Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)

H. Tóth E.: Régészeti kutatások Bács-Kiskun megyében 1960–1971

szőlőtelepítés céljából talaj egy engetést és mélyszántást végzett. Ez alkalommal a VIII. századból származó avar temetőrészt pusztították el. A helyszínre kiszállva a felszínen kézzel formált és félkorongon készült edények, orsógomb, indásdíszű nagyszíjvég, áttört növényi díszű csüngős veretek, kard és késtöredékek, mellette néhány ló- és emberi csontot találtunk. A területet már valószínűleg korábbi szőlőtelepítéskor tették tönkre. H. Tóth Elvira Sükösd—Ságod (Bajai Járás.). A falu É-i végén emelkedő földrajzilag jól körülhatárolható dombon már 1967-ben folyt leletmentés. Az idén a 34—99. sírokat tártuk fel, közepesen gazdag avar leletanyaggal. Az igen sűrűn fekvő sírok közül több átvágja egymást, s ez a temető belső kronológiájának megállapításához jelent majd használható támpontot. Kibontásra került egy Arpádkori lakóház és 3 kemence is. Munkatárs: Marcsik Antónia antropológus (Szeged: JATE.). Kőhegyi Mihály S^alks^entmárton—Döghalom (Dunavecsei Járás). A Dunai védgát K-i oldalán talaj egyengetés közben avar sírok kerültek felszínre. A 18 sírból álló avar temető mentőásatása alkalmával 6 szarmatakori hulladékgödröt tártunk fel. A sírok szegényeseknek bizonyultak, néhány edény és állatcsonton kívül egy öntött bronzgarnitúra került elő. Az ásatáson résztvett Bökönyi Sándor, és Patay Árpád. H. Tóth Elvira 1969 Sükösd—Ságod (Bajai Járás). A tavalyi leletmentéshez csatlakozva feltártuk a 100—170-es sírokat. A munka a temető DNy-i területén folyt. A temetőtérkép alapján kitűnt, hogy a női sírok köralakban helyezkedik el, középen a gyermeksírokkal ÉNy-ról DK-felé haladva 3 csoportot lehetett megfigyelni. Ezek azonban összefüggő egészet alkottak, közöttük üresen hagyott területrészek nincsenek. A lemezes és az öntött övgarnitúrák egyaránt megtalálhatók, bár az első csoportnál csak 2 lemezes, a másodiknál a 4 lemezesen kívül 2 öntött, míg a 3. csoportnál 2 lemezes és 3 öntött övgarnitúrás mellékletű sír került elő. Ebből a jelenségből bizonyos időrendi eltolódásra következtethetünk. Az eddig feltart sírok alapján a temetkezés kezdetét 64—660 közötti időre kell tennünk, míg a VIII. század közepén megszűntnek tekinthető a temető élete. Az ásatáson dr. Marcsik Antónia (JATE.) antropológus és Biczó Piroska egyetemi hallgató vett részt. Kőhegyi Mihály 1970 Kunszállás—Fülöpjakab (Kiskunfélegyházi Járás). Tovább folytattuk az 1966-ban megkezdett avar temető feltárását Az ásatás folyamán 20 szarmata hulladékgödör, egy nagyméretű lakógödör és 25 későavar sír került feltárásra. A gazdag fémanyag, aranyékszerek és kerámia mellett jelentős megfigyeléseket tudtunk végezni a temetkezési rítussal kapcsolatban. H. Tóth Elvira Szabadszállás—Kopács János utca (Dunavecsei Járás). Az utca Ny-i oldalán vezeték számára ásott 120— 150 cm mélységű árokban a 10-es számú ház előtt szarmatakori, tőle mintegy 100 m-re Puskás Sándor telke előtt avarkori sárga kerámia került elő emberi csontváztöredékkel. A leleteket dr. Matus Gyula helybeli magángyűjtő szerezte meg. H. Tóth Elvira 250