Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)

H. Tóth E.: Régészeti kutatások Bács-Kiskun megyében 1960–1971

St(alks%entmarton

—Templomhát (Dunavecsei Járás). Szabadszállás—Tőzegtelep (Dunavecsei Járás). A falu határában a Dunai rév felé haladó műút mellett a Hunyadi Tsz. területén kavicsbányászás közben bronzkori urnasírok kerültek felszínre. A munka során mintegy 10—15 urnasír elpusztult. Rövid leletmentés alkalmával 12 urnasírt tártunk fel. Az urnákat koravatyai kerámia és a kisapostagi csoport néhány bronztípusa kisérte. A leletmentés a kavicsbányászás ütemében folytatódik. H. Tóth Elvira 1964 Kecel—Sziget (Dunavecsei Járás). Kecel községtől ÉNy-ra a Dunavölgyi Főcsatorna közelében lápföld kitermelése folyamán őstulok csontváza került elő. A helyszíni szemle alkalmával a váz néhány hiányzó csontját sikerült összegyűjteni. Dr. Bökönyi Sándor—Horváth Attila Szabadszállás—Józan (Dunavecsei Járás). Ez év folyamán teljes feltárásra került az 1961. évben megkezdett szkíta temető. Az ásatás eredményeképpen 199 zsugorított szórthamvas és urnás sír került feltárásra gazdag kerámia és ékszeranyaggal. A temetőcsoportot Ny és K-i oldalán 6 nagyméretű szarmata lakógödör, 33 kerek és méhkas alakú hulladékgödör zárta le. Leletanyaga a szokásos későszarmata kerámia és állatcsontok. A temetőtől D—DK irányban mintegy 300 méterre talajmunkák és építkezés folyamán melléklet nélküli zsugorított csontváz, valamint állatcsontok kerültek elő. A leletmentő ásatás folyamán további szarmata telepmaradványokat tártunk fel. H. Tóth Elvira A Dunavölgyi Főcsatorna mentén Szabadszállás határában végzett lápföld gépi kiterme^se közben nagymennyiségű állat, elsősorban őstulok-csont került elő. Egyidejűleg felszínre került néhány szórványos újabbkőkori kő- és csonteszköz és cseréptöredék. A leletmentés során összegyűjtöttük a már részben kitermelt csontokat, köztük egy teljes őstulok-koponya tartozékait is. A feltárt rétegsorból pollenanalízisre mintát vettünk, amelyeket Mihálcz Istvánné vizsgált meg. Meghatározása szerint a csontok legnagyobb része a pleisztocén közvetlenül követő időkből származnak. Megkíséreltük továbbá az egykorú település feltárását, eközben csupán bronz és népvándorIá s kori leletanyag került elő. Dr. Bökönyi Sándor—Horváth Attila— —H. Tóth Elvira 1966 Kunszentmiklós—Középszenttamás (Kunszentmiklósi Járás). Bernát Gábor tanyája mellett cserép és csonttöredékek kerültek elő. A leletmentéskor egy tűzhelyet és egy neolitikus hulladékgödört tártunk fel. Ebből megmunkált kovapenge és vakaró mellett nagyszámú kova szilánk, egy erdei szarvasagancs tövéből készült legömbölyített és befúrt pontsorral díszített csonttál töredéket, valamint a Dunántúli vonaldíszes kultúra edénytöredékei, -kerámia és hombár töredékei — kerültek elő. H. Tóth Elvira Madaras (Bajai Járás). A téglavető agyagbányájában végzett leletmentő ásatás során feltárt kb. 15 m

2 felületen 3 nagy ovális tűzhely, 30 eszköz és 180 szilánk került felszínre. Az eszközök alapján a telepet a K-i gravetti kultúrába sorolhatjuk. A tűzhelyekről származó faszén С 14-es 238