Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)
Kőhegyi M.: Római pénzforgalom és kereskedelem az Intecrisa–Csongrád közötti útvonalon
lyásának húzott, majd a Körös vonalát követve futott tovább. E két út meglétét a szarmata területen előkerült római terra sigillatákelterjedési térképe is bizonyítja. 22 Gábler Dénes ugyan Aquincumból két utat ágaztat ki, (ami végső soron lehetséges is) és az intercisait nem jelöli. 23 Térképének készítésekor még csak a Kecsketét—Máriaváros, Táborfalva—Postadülő, valamint Csongrád—Határút lelőhelyeiről volt ismeretes terra sigillata. (Nyilván nem véletlen, hogy Kecskemét—Máriavárosról négy római pénzt ismerünk). Azóta újabb terra sigillata töredékek kerültek elő Szabadszállás—Józan, Kunadacs—Kakás, Kunszentmiklós—Bak ér, Fülöpszállás—Hidroglóbus szarmata lelőhelyekről. 24 Valamennyi, a pénzek által kijelölt útvonalba esik. Egy ilyen északnyugati-délkeleti irányú, nyilvánvalóan kereskedelmi út meglétét az utóbbi időben előkerült bronz és egyéb római importáru is erősíti. Kiskőrös környékéről Victoria szobrocska került a Magyar Nemzeti Múzeumba, Orgoványról római díszpáncéllemezt ismerünk, Lászlófalván bronz patera töredéke, Kiskunhalason római diploma töredéke látott napvilágot. 25 Érdekes a „barbaricumban' 1 talált IV. század végi és V. század eleji üvegleletek előkerülési helyét megfigyelni. Az ötből kettő esik területünkbe. Az egyik Csongrádra, a másik a Körös menti Magyarhomorogra lokalizálható. 26 Külön kell szólnunk az azóta közlésre került szabadszállási, figurális ábrázolásokkal díszített kora-bizánci üvegpohárról, mert ez útvonalunk szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. A lelet földbekerülésének időpontját az V. század első telére, legfeljebb a század közepére határozta meg H. Tóth Elvira 27 . Az Intercisától alig 30 kilométerre lévő magányos sírba feltétlenül jelentős személy került eltemetésre. A terra sigillaták és az üvegleletek tehát kirajzolják az útvonalnak azt a részét, melyet jelenleg a római pénzek még nem mutatnak egyértelműen. Tanúskodásuk nyomán a Dunaújváros-Kecskemét útszakasz bizonyítottnak vehető, a további részeket pedig már a pénzek is mutatják. Mikor keletkezett és meddig lehetett használatban ez a szarmata földön keresztül haladó kereskedelmi útvonal? Ismeretes, hogy a pannóniai limes erőteljesebb kiépítése Domitianus alatt következett be. 28 Intercisa is a dák háborúk alatt vagy közvetlen utána kapott táborhelyet s a Dáciába vezető útvonal biztosítására szolgált. 29 A Dunaújvárosban feltárt legkorábbi temető sem keltezhető a II. századot megelőző időre, s korábbi időhatározást a telep anyaga sem enged meg. 30 így a temető és telep leletei egyaránt a II. század elejét jelölik meg a tábor létesítése idejéül. Láttuk, hogy a szarmatáknál található római pénzek zöme is a II. század első feléből származik s igy e két dátum egybeesése nyilvánvalóan törvényszerű. Intercisa hídfőállása fontos szerepet töltött be Dácia feladásáig. Antoninus Pius alatt С. Julius Geminus Capellianus helytartó hidak építését rendelte el a Dunán. 31 Helytartóságának idejét több feliratos emlékről ismerjük: 159 és 160 közé kellett az essen s így a rendelet is akkor kelt. 32 Intercisának éppen a Dáciába vezető út miatt volt fontos a híd, és Capellianus parancsa egy új híd építésére vonatkozhatott. Ez volt egyszersmind a „Barbaricumba" vezető út kiinduló pontja. A Hadrianus alatt lefolyt szarmata háború és a nagy markomann-szarmata háború között hosszabb 22 Gábler Dénes: Terra sigillata in dem Ostpannonien benachbarten Barbaricum. Rei Cretariae Romana Fautorum. Acta VIII. (1966) 5—17. 23 Gábler Dénes .-Terra sigillaták aKelet-Pannoniával szomszédos Barbaricumban. Arch. Ért. 95 (1968) 231. 24 H. Tóth Elvira szíves szóbeli közlése. A leleteket a kecskeméti múzeumban őrzik. 25 Az utóbbi a kiskunhalasi múzeumban. Közlését Barkóczi László vette tervbe. 26 Barkóczi László—Salamon Ágnes: IV. század végi és V. század eleji üvegleletek Magyarországról. Arch. Ért. 95 (1968) 37. 27 H. Tóth Elvira: Kora-bizánci üvegpohár egy szabadszállási magányos sírból Early Bizantine Glasscup in a solitary Grave at Szabadszállás Kecskemét, 1969. 28.— H. Tóth Elvira : Ein Spätantiker Glasbecherfund aus Szabadszállás. Acta Arch. Hung. 1971. 137. 28 Barkóczi László— Bonis Éva: Das frührömische Lager und die Wohnsiedlung von Adony (Vetus Salina). Acta Arch. Hung. 4 (1954) 182. 29 Barkóczi László: Tábor és lakótelep. Intercisa I. AH. 33. Budapest, 1954. 36. — A két provincia összeköttetésére Ballá Lajos—Tóth István: Adatok Pannónia és Dácia kapcsolatához. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 49 (1968) 119—129. 30 Az Öreghegyen (144. számú parcella) 1906-ban feltárt temető 8. sírjára gondolunk. Mahler Ede: Pannóniai feliratos emlékek. Arch. Ért. 27 (1907) 147. — Az 1907-ben itt folytatott ásatások során további két II. századi sír került elő. Hehler Antal: Forschungen in Intercisa. Jahreshefte des Österreichischen Archäologischen Instituts, 15 (1912) 134. 31 Mahler Ede: Római feliratos kőemlékek Dunapenteléről. Arch. Ért. 24 (1904) 199. 32 Dobó Árpád: Die Verwaltung der römischen Provinz Pannonién von Augustus bis Diocletianus. Budapest, 1968. 62. 107
