Pásztor Emília (szerk.): Sámánizmus és természethit régen és ma - Bajai dolgozatok 23. (Baja, 2019)
Kerezsi Ágnes: Az állatáldozat jellegzetességei az oroszországi finnugor népeknél
A probe into the spiritual life of prehistoric people, a reflection of shamanism in archaeology Ezt a célt szolgálta az áldozati állatok különleges jegyekkel való ellátása is. így pl. a Vah folyó mellett élő hantik a nap és a tűz megengesztelésére fehér rénszarvast áldoztak, de csak olyat, amelynek a szőrén valahol legalább egy halvány vörös folt volt látható. A szarvas füléhez piros szalagokat erősítettek, s az állat feláldozásáig megkülönböztetett bánásmódban részesült, tehát munkába nem fogták be (KULEMZIN - LUKINA 1977: 144.). Ebben az esetben egyértelmű, hogy a piros szín olyan beszélő jel, amely arról tanúskodik, hogy az állat a nap, illetve a tűz szellemének van szánva. Mint említettem, a szurguti hantik még napjainkban is piros színű babát, anyagot áldoznak a házi tűz szellemének. Ugyancsak náluk az áldozati állat kiválasztásának fontos szempontja, hogy az állaton legalább egy helyen fehér foltnak kell lennie, mert, ahogy már többször esett szó róla, a fehér az égi istenek színe, s az állat kiválasztottságát jelenti. Más vidékeken az áldozati állatokat olyan megkülönböztető jelekkel látták el, hogy mindenki számára világossá vált, ehhez az állathoz tilos hozzányúlni, mert nem az emberek, hanem a szellemek tulajdona. így pl. az Irtis partján élő hantik az áldozati állatokat kendőkkel, ruhadarabokkal, csengettyűkkel díszítették fel és házi sörrel vendégelték meg (PATKANOV 1897: 110.). A szurguti hantik is megkínálták az áldozati állatokat, körbeállták és hajlongások közepette egy üveg vodkát és poharat nyújtottak felé (DUNYIN - GORKAVICS 1904: 17.). A hantiknál az áldozati állat megkülönböztető jeléül szolgált, ha hátára fehér anyagot terítettek (KARJALAINEN 1911: 145.). Ezt tették a szurguti hantik, mint fentebb írtuk, még pár évvel ezelőtt is a Tromagan-Öreg tiszteletére bemutatott lóáldozat alkalmával. A Vah folyó partján élő hantik az áldozati ló fejére még az 1980-as években is sálat tettek, melyet fölülről kendővel kötöttek meg (LUKINA 1985: 216.). Az obi-ugorok áldozati rítusaiban mindenhol fontos szerepet játszott a tűz. Azon túlmenően, hogy valószínűleg egyik legősibb istenségüknek számított, melynek gyakran hoztak áldozatot, jelfunkcióval is rendelkezett. Fig. 9. They leave the sledge upside down and the skeleton of the reindeer pulling it near the grave. Made at the summer residence of the Szopocin family in June, 1993, at the Woki-rap-yagun stream, at the tributary of the river Tromagan. Northwest Siberia, Khanty-Mansi Nationality Surgut District. Photo: Ágnes Kerezsi. 9. kép. A sir közelében hagyják a felfordított szánt és az azt húzó rénszarvasok csontvázát. Készült: 1993. júniusában a Szopocsin család nyári szálláshelyén, a Woki-rap-yagun pataknál, a Tromagan folyó mellékfolyójánál. Északnyugat-Szibéria, Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzet Szurguti járás. Készítette: Kerezsi Ágnes. 262 ///////////////////////Щ^^
