Pásztor Emília (szerk.): Sámánizmus és természethit régen és ma - Bajai dolgozatok 23. (Baja, 2019)

Pásztor Emília: A bronzkori hidelmek és a természet kapcsolata a Kárpát-medencében

A bronzkori hiedelmek és a természet kapcsolata a Kárpát-medencében Fig. 21. Selkup shaman belt (Mu­seum of Tomsk University) (Fodor 2014, Fig. 10). 21. kép. Szölkup sámánöv (Tomsz­­ki Egyetem Múzeuma) (Fodor 2014, 10. kép). megtaláljuk a madár alakú csüngőket is. Rozvágyon került elő az egyik legszebb repülő madarat ábrázoló középső bronzkori csüngő, melynek felületén megtalálhatók a Nap és szél motívumok is. Ilyen tárgyakat eddig csak a Kárpát-medencében találtak (19. kép). A sámánköpenyt ékesítő fémkorongok a Napot, a Holdat szimbolizálják és világítanak a másvilági utazásnál is. A bronzkori régészeti leletanyagban több olyan tárgytípus található, melynek fő feladata egy-egy szimbólum megjelenítése volt. A legismertebbek ezek közül azok a bronzcsüngők, melyeket változatos, nap- és holdhalót (légköri jelenséget) ábrázoló jelekkel díszítettek és talán fényszimbólum­ként szolgáltak (Pásztor 2017b). A bronzkori fényszimbólumokhoz szinte tökéletesen hasonló bronzcsüngőket megtaláljuk a szibériai sá­mánok öltözékein is (21. kép). 14 //////////////////////////^^^^

Next

/
Oldalképek
Tartalom