Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)

Őrsi Julianna: Szevezett telepítések a bácskai puszták benépesítésére

l. ) Jegyző kapott: fél sessió földet

m. )Község kapott: egy sessió tehermentes földet, tűzoltó felszerelést (egy hatakós hordó kocsira szerelve, két létrát, négy csáklyát, 12 bőr-, 6 fa vödröt).

n. ) Minden falu kapott egy kórházat gyógyszerekkel ellátva (melyek 1789-ig fennálltak).

A XVIII. századi telepítési mozgalomnak a Jászkunságban gazdag szakirodaima van.1 A nagykunsági kitelepülési mozgalomra az 1980-as években Szabó Lajos történész hívta fel a figyelmet.2 A helytörténészek különösen egy-egy falualapítási évforduló kapcsán megjelenő könyvekben publikálták az idevonatkozó kutatásaikat.3 1986-ban Kisújszálláson egy konferenciát is szerveztek a kitelepülés 200. évfordulójára, amelynek anyaga később könyv alakban is megjelent.4 2006-ban pedig Karcag adott helyet egy újabb tanácskozásnak, melynek eredményeit ugyancsak olvashatjuk.5 A témát azonban mindmáig legrészletesebben Nagy Kálózi Balázs dolgozta fel.6 E könyvek és saját kutatásaim alapján mutatom be a következőkben az áttelepülés főbb jellemzőit.

A meghirdetett bácskai telepítési akcióra a Jászkunságban először a kunhegyesiek figyeltek föl 1784-ben. A lehetőség híre azonban terjedt a Tisza-mentén, a többi nagykun településen is. A Nagykunságon az áttelepülési mozgalomban a területek gyors népességnövekedése, a redempciós vállalások miatti terhek növekedése, a szigorú várospolitika, az elszegényedés fokozódása, a kedvezőtlen időjárás miatti rossz termés egyaránt szerepet játszott. Maga a telepítési törvény a lehetőséget megadta, de a németek mögött a magyarok csak másodlagos célcsoport volt. Valamelyes segített a kunságiakon az 1784-ben kiadott vallási türelmi rendelet. Ezt ki is használták és követeléseikben minden esetben szerepel a református vallás gyakorlása feltételeinek biztosítása.

■ házaspár 1 házaspár gyerekkel » csonkacsalád, egyedül élő. testv érek

1. grafikon. Karcagi családok jelentkezése a kitelepülésre 1785-ben. (Összeállította: Örsi Julianna)

1 DÉVAY Lajos - GYARMATI Sándor 1936.; NAGY KÁLÓZI Balázs 1943.; SZABÓ Lajos 1989.; PÉNOVÁTZ Antal 1996., 2010.; ÖRSI Julianna 1987., 2009., 2015.; SÁRKÖZI Ferenc 1997., 2000.; TAKÁTS Károly 1942.; KAPOSVÁRI Gyöngyi - BAGI Gábor (szerk.) 1989.; NAGY MOLNÁR Miklós (szerk.) 2009.

2 SZABÓ Lajos 1989.

3 DÉVAY Lajos - GYARMATI Sándor 1936.

4 KAPOSVÁRI Gyöngyi - BAGI Gábor (szerk.) 1989.

5 NAGY MOLNÁR Miklós (szerk.) 2009.

6 NAGY KÁLÓZI Balázs 1943.

140