Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Kothencz Kelemen: Migráció és mesterség. Vándoriparosok Hercegszántón a XIX-XX. század fordulóján
MEDZIHORSZKY ISTVÁN (1867-1941) DRÓTOS A felvidéki származási vándoriparosok hercegszántói jelenlétére az első adat a házassági anyakönyvek tanúsága szerint 1893-ból való.17 A helyi születésű, 26 éves, özvegy Hovanyecz Máriát 1893. október 30-án Medzihorszky István drótos vette feleségül. A plébános az anyakönyvben a férj származási helyeként Oskerdát (Trencsén vármegye)18 jegyezte fel, születési időpontként pedig 1867. december 14-t. A vőlegény szülei Medzihorszky István és Serusik Zsuzsanna voltak, a menyasszony neve mellett szülőként egyedül Szidor Jánost tüntették fel. Az esküvői tanúk „Drenyik Cyrill” és Jancsó János drótosok voltak. Medzihorszky István és Hovanyecz Mária házasságából István 1894. december 31-én, Anna pedig 1900. március 20-án született Hercegszántón.19 Istvánból szintén drótos lett.20 A családfő, Medzihorszky István Hercegszántón élte le az életét, 1941. június 19-én, 75 évesen halt meg aggkori végelgyengülésben.21 JANCSÓ JÁNOS (1835 K.ÖRÜL-1908) DRÓTOS A Medzihorszky-Hovanyecz házaspár egyik tanújaként megörökített Jancsó János drótos 64 éves korában, 1899. október 2-án vette feleségül Hercegszántón a 42 éves hajadon Pariss Annát.22 Az anyakönyvi bejegyzés szerint Jancsó János származási helye „Nagy Rudina”, Pariss Annáé pedig „Neszlusa”. A férj kibocsátó települése minden bizonnyal Nagyrudas (szlovákul Rudina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban. A felesége pedig Neszlény (szlovákul Neslusa) településről került Hercegszántóra, amely a férje egykori otthonával azonos kerületben és járásban található. Jancsó Jánosnál egyedül édesanyja, Vlicsek Franciska neve volt feltüntetve az anyakönyvben, míg Pariss Anna esetében édesapját Pariss Mátyást és édesanyját, Mindek Ágnest egyaránt papírra vetették. Az esküvői tanúk Drienyik Cirill ablakos és Medzihorszky István drótos voltak. Pariss Anna valós életkort és származási helyet diktált be 1841. évi házasságkötésekor, ez alapján az egyik interneten elérhető családfakutató adatbázisban megtaláltuk, hogy 1857. július 7-én látott napvilágot Neslusa településen.23 Jancsó János Hercegszántón 1908. május 11-én - az anyakönyvi bejegyzés szerint 75 évesen - tüdőhurutban távozott el az élők sorából.24 A házassági és a halotti anyakönyvben leírt eltérő életrajzi számadatok alapján csak az állapítható meg, hogy 1835 körül született. 17 KFL. 1.1 .d. Hercegszántó Ház. 1893. 36. sz. 18 Az Oskerda (magyarul: Ókért, szlovákul: Oskerda) név Kiszucaújhely településrészét takarja, amely korábban önálló község volt Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásában. 19 KFL. I.l.d. Hercegszántó Kér. 1900. 26. sz. 20 KFL. I.l.d. Hercegszántó Ház. 1918. 11. sz. Medzihorszky István „sodronyos” 1918. május 29-én vette feleségül Duben Katalint (szül. 1897. júl. 30.). 21 KFL. I.l.d. Hercegszántó Hal. 1941.28. sz. 22 KFL. I.l.d. Hercegszántó Ház. 1899. 20. sz. 23 Pariss Anna szüleiként - a hercegszántóihoz hasonlóan - a neslu5a-i anyakönyvekben is Pariss Mátyás és Mindek Ágnes nevét örökítették meg. Neslusa Keresztelési anyakönyvek 1857. 94. sz. https://familysearch.0rg/ark:/61903/3:1:33SQ-GRQV-929H?mode=g [2017.07.15.] 24 KFL. I.l.d. Hercegszántó Hal. 1908. 27. sz. 87 ■
