Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Fehér Zoltán: A magyar Bátia és a rác Bacsina összeolvadása, a rácok katonás letelepedése
így például 1656-ban Fájsz lakóit, 1657-ben Pataj lakóit.6 Az ok az lehet, amit Szabó Gergely példáján láttunk, vagyis a Fajszra, illetve Patajra menekült bátyaiak próbálkoztak gazdálkodni elhagyott falujuk területén, ám ők ekkor már fajszi, illetve pataji lakosnak számítottak. A XVII. századi iratok szerint Bátya praedium (elhagyott hely, puszta) 1642- ben (bár a következő évben már lakott hely ismét), aztán 1657-ben és 1658-ban ismét praedium.7 Ha már az itteni erdők, mocsarak nem voltak elég biztonságosak, hová menekülhetett ezekben az években a bátyai nép? Erről nincs levéltári adatunk. Tudjuk azonban azt, hogy a sárköziek mentsvára Győr volt. Erre vonatkozóan Timár Kálmán levéltári kutatásainak jegyzeteiből idézek két adatot, amelyekben két bogyiszlai (akkor még Dunán inneni falu Bogyiszló) „Győrré futásáról” és visszatéréséről esik szó. „1750-ben birósági tanú Csatári Mihály bogyiszlai lakos: Tolnán született Buda megvétele előtt, majd Bogyiszlóra költözött, azután Győrbe ment majd Tolnára, onnan Bogyiszlóra. Tolna a török időkben kétszer futott el. Először 1683-ban, másodszor 1686-ban. Tolnát rácok, németek és kevés magyar szállta meg. Paksi János bogyiszlai lakos kb. 67 éves: Buda vételekor Tolna elpusztult. Lakosai Győrré szaladtak, majd Bogyiszlóra. A kuruc időkben a kuruc fegyverektől pusztult el Tolna. Győr várát a császári hadsereg tartotta megszállva, tehát a labancokkal tartottak.”8 Valószínűnek látszik, hogy Bátya népe - hasonlóan a bogyiszlaiakhoz, tolnaiakhoz - Buda vételekor (1686) szintén „Győrré futott”. Győr közelében fekszik ugyanis az egykor önálló község, (amely mára Győr városrésze lett) Kisbácsa. Mivel a bácsa-bátya köznév és a belőlük származó helynév ugyanannak a magyar szónak kétféle ejtései, az a gyanúnk, hogy az oda tömegesen menekülő, ott ideiglenesen letelepedő bátyaiak hozták létre a falut, és adták neki régi lakóhelyük nevét a Kijelzővel ellátva. Van erre más bizonyítékunk is. A XVIII. századi bátyai anyakönyvekben, de az urbáriumban is tömegével fordulnak elő a Győri, Győry családnevek, és ez a körülmény arra enged következtetni, hogy viselőjük vagy ősük Győrből érkezett.9 A Győriek azonban csak elmenekülésük után 40-50 évvel érkeztek vissza. Ma az egyik Hegedűs nevű családnak a ragadványneve az eredeti Győri családnevet Gyérin formában őrzi. (Győr rácul Gyér.) A Kalocsán nagy számban előforduló Geri családnév is a Győri rácos elírásából származik. Győr környékére, a Kis-Alföldre utalnak még az anyakönyvekben található efféle nevek, mint a Kyliti10 11, a Mocsy" és az Aranyás.12 6 BOROSSY András 1983. 271., 338. 7 BOROSSY András 1983. Bátya címszó 8 TÍMÁR Kálmán é. n. (Kézirat) 9 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: OL.) Helytartótanácsi lt. Departamentum Urbariale, Tab. Urb. Bátya község. 4-11. p. Győri. Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár (a továbbiakban: KFL.) V. 21. Bátya. Kereszteltek anyakönyve (a továbbiakban: Kér.) 1727. 34. sz. Győri-, 1742. Győri', 1743. Győri; 1744. 44. sz. Győri; 1746. 27. sz. Győri; 1753. Gurii. Egybekeltek anyakönyve (a továbbiakban: Ház.) 1743. 13. Győri; 1751. 59. sz. Győri; 1769. 8. Győri. Meghaltak anyakönyve (a továbbiakban: Hal.) 1745. Győri. 10 KFL. V. 21. Bátya. Kér. 1767. 27. sz. Michaelis Győri és Joarmis Kyliti keresztszülök 11 Pest Megyei Levéltár (a továbbiakban: PL.) Cp. 1. 4. 789-794. p.1728 12 KFL. V. 21. Bátya. Kér. 1767. 5. sz. Petrus Aranyás szülő. Keresztszülők: Kozma és Baksa 34
