Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)

Kothencz Kelemen: Migráció és mesterség. Vándoriparosok Hercegszántón a XIX-XX. század fordulóján

Gyurinák Mária életében érdekes események zajlottak le, Hlavaty Lőrinccel való 1897. évi házasságkötését megelőzően. Körülbelül negyven éves lehetett, amikor 1889. október 8-án házasságon kívül teherbe esett és született egy fia, akit András névre kereszteltek.38 A plébános az anyakönyvbe írt „illegitim” szóval jelezte, hogy törvénytelen gyereket keresztelt. A szülők rovatban a „Maria Potchleba vidua” valamint a „Josephi Pochleba R. C. N. Rudina” olvasható. Az özvegyasszony az először bediktált vezetéknevét, a Pochleda szót utólag áthúzták és fölé írták, hogy Gyurinák. Pochleba József neve után feltüntették, hogy római katolikus és nagyrudasi származású.

Néhány évvel később Gyurinák Mária ismét engedett az udvarló férfi csábításának és Hercegszántón 1892. április 5-én megszülte József nevű gyermekét. Az ugyancsak törvénytelen gyermek apja szintén Potchleba József volt. Az anya neve után pedig beírták, hogy „nagyrudinai (Trencsén vm.) származású róm. kath. napszámosnő, Potchleba József özvegye”.39

Hlavaty Lőrinc miután 1897-ben házasságot kötött Gyurinák Máriával, annak gyermekeit a saját nevére vette.40 Hlavaty József keresztelési anyakönyvében az „Észrevételek” rovatnál a következőket jegyezte fel a plébános: „Ezen gyermek szüleinek Hlavaty Lőrincznek és Gyurinák Máriának a Szántaván 1897. nov. 1-jén kötött utóházassága által törvényesíttetvén, ez ide az anya vezetéknevének javításával a fiú vezetékneve törlésével, az anya előbbi férjének bejegyzésével együtt a ft. érseki hatóságnak 1897. évi nov. 22-én 5004. sz. a. kelt rendeletére jegyeztetett fel.”41

A Hlavaty testvérek közül az idősebb, Hlavaty András 1912. szeptember 1-jén feleségül vette abéregi Nikolin Máriát (szül.: 1894. okt. 21.).42 Akkor még, mint béres jegyezték fel, később azonban követte elődjei életmódját, mesterségét. 74 éves korában, szívizomelégtelenség miatt 1963. december 3-án bekövetkezett halála után az anyakönyvben megemlítették, hogy „vándor, bádogos”.43

Hlavati József Illés Julianna férjeként 1942. február 27-én, 49 évesen vesegyulladásban hunyt el Hercegszántón.44 A halotti anyakönyvben nem tüntették fel Hlavati József mesterségét, ezt azonban egy korábbi adatból ismerjük, 1919. szeptember 24-én, József nevű fia születésekor ugyanis a szülők rovatban az édesapa neve mellett feljegyezték, hogy „sodronyos”, azaz drótos.45

38 KFL. I.l.d. Hercegszántó Kér. 1889. 125. sz.

39 KFL. I.l.d. Hercegszántó Kér. 1892. 46. sz.

40 Hlavaty András esküvőjét követően a a házassági anyakönyvben a vőlegény szülei rovatban nem csak az édesanyját, hanem annak új férjét, Hlavaty Lőrincet is feltüntették. KFL. 1.1 d. Hercegszántó Ház. 1912. 23. sz.

41 KFL. I.l.d. Hercegszántó Kér. 1892. 46. sz.

42 KFL. I.l.d. Hercegszántó Ház. 1912. 23. sz.

43 KFL. I.l.d. Hercegszántó Hal. 1963. 39. sz.

44 KFL. I.l.d. Hercegszántó Hal. 1942. 7. sz. A Hlavaty családnevet az 1910-es évek közepétől „i”-végződéssel, Hlavati alakban vetették papírra az anyakönyvírók.

45 KFL. I.l.d. Hercegszántó Kér. 1919. 61. sz. A Czuczor - Fogarasi féle szótár szerint a sodronyos: „Sodronnyal behúzott, kerített, erősített. Sodronyos fazék, lábos. Továbbá ki sodronyból dolgozik. Sodronyos tót, szokottam drótos." CZUCZOR Gergely - FOGARASI János 1870. V. 858.

90