Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Kothencz Kelemen: Migráció és mesterség. Vándoriparosok Hercegszántón a XIX-XX. század fordulóján
TATÁR JÁNOS PANORÁMÁS, KÖRHINTÁS, FÉNYKÉPÉSZ A magyar vásárokon a XIX. század első felében jelentek meg az ausztriai, németországi, itáliai panoráma mutatványosok. A néző egy nagyítóüvegen nézve különböző külföldi tájakat, képeket (csatákat, egyéb eseményeket), festményeket tekinthetett meg.69 A vásározók, vásári mutatványosok, jósok társadalmi megítélése rendkívül szélsőséges volt a XX. század elején. A Balatonvidék című keszthelyi lap ismeretlen szerzője felsorolt több foglalkozást, amelyek gyakorlói szerinte mind csak „élősködők”. „Mikor a tavaszi nap enyhe melege fölszabadítja az utakat, mint a földből a bogarak, férgek, úgy rajzanak elő a különféle élősdiek: a verklisek, a panorámások, jövendőmondók, kockások, majommutogatók, dudások, kárfások, csepűrágó kóklerek, trágár zengerájok stb. ezek mint a piócák lepik el a társadalmat, szívják a vérét, keserves munkával megkeresett pénzét.” - jelent meg a lap 1901. július 28-i számában.70 Tatár János panorámás neve több házassági anyakönyvben szerepelt tanúként feltüntetve. Születési, házassági, halálozási adatainak azonban nincs nyoma a hercegszántói matrikulákban. Mindössze egy adatot találtunk a családi életére vonatkozóan, amely szerint Tatár János és Frank Franciska házasságából Hercegszántón 1889. február 16-án született Veronika nevű leányuk.71 Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1908. évi 38. számában megjelent egy - 20043/1908. számú - körözvény, amely szerint „Tatár János körhintás nyomozandó s feltalálás esetén illetőségére, különösen azon ténykörülményre nézve kihallgatandó, különösen arra, hogy hol és mikor született és soroztatott, huzamosabb ideig hol tartózkodott, adóval avagy személyes szolgáltatásokkal mely község terheihez járult hozzá? / A felvett j[egy]z[ő]könyv Baja város polgármesterének küldendő.”72 A rossz hírnevű panorámás, majd körhintás személy időközben a fényképezésre váltott. Tatár János fényképész pécsi tevékenységét B. Horváth Csilla fotótörténeti kutatásai alapján 1919-1920 közé datálta.73 A történész egyik tanulmányában a pécsi Irányi Dániel tér kapcsán leírta, hogy: „Eddig itt néha gyorsfényképészek ideiglenes bódéit állították csak fel. Az 1920-as évek elején Tatár János ütötte fel bódéját. 1920-ban a következő hirdetést közölte az újságban: »Figyelem! Újdonság! Most a Búzatéren, az újonnan felállított fényképészetben bármely fényképet készítek 3 koronáért darabját. Szíves pártfogást kér Tatár János amerikai gyorsfényképész, volt Winkler-mozival szemben.« Tatár azonban hamarosan felszámolta bódéját. Valószínűleg közrejátszott ebben az is, hogy néhány hónappal a megnyitás után betörtek a bódéba s elvittek »3 fényképezőlencsét 26 000 korona értékben, egy sárgapiros csíkos 6 m hosszú sátorponyvát és több vízhatlan fehér ponyvát, amelynek az értéke 40 000 korona.«”74 69 UJVÁRY Zoltán 1986. 34. 70 n.n. 1901.1. 71 KFL. 1.1 .d. Hercegszántó Kér. 1889. 20. sz. Keresztelői tanúként Szekur József feleségét Polus Veronikát jegyezték fel. 72 Somogyvármegye Hivatalos Lapja 1908. 27. évf. 38. sz. 455. o. 73 B. HORVÁTH Csilla 1980. 181. 74 B. HORVÁTH Csilla 1979. 262. 94
