Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Kothencz Kelemen: Előszó
Tisztelt Olvasó! Kedves Kultúrabarát! Baja Város Önkormányzata, a Magyar Néprajzi Társaság és a Türr István Múzeum szervezésében, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatásával, Migráció és hagyományformálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében címmel rendezte meg a tizedik, jubileumi nemzetiségi konferenciát 2017. július 20-21-én Baján a Nagy István Képtárban. A nemzetközi tanácskozás magyarországi és határon túli (szerbiai) előadói a történettudomány, a néprajz, a szociológia módszereivel vizsgálták a Duna-Tisza közi nemzetiségek XVIII. századtól napjainkig tartó migrációs és kulturális folyamatait. A konferencia fontos célkitűzése volt a vizsgált terület nemzetiségi közösségeinek migrációs, népesedéstörténeti, demográfiai, kulturális folyamatainak minél szélesebb körű feltárása. A szimpózium első napja plenáris üléssel kezdődött, amelyen két előadás hangzott el. Bárth János személyes visszaemlékezésében utalt a népi kultúra táji tagoltságáról 1977-ben Sárospatakon tarott konferenciára, ahol Bálint Sándor felvetette a szegediség kérdéskörét. Az előadó a jeles szegedi néprajztudós problémafelvetése kapcsán utalt a Duna és a Tisza közötti táj sokszínű benépesedésére és az újkorban újjátelepített helységek néprajzi arculatának formálódására. Horváth Sándor a délszláv etnikai és néprajzi csoportok Duna-Tisza közi migrációs folyamatait mutatta be, részletesen felsorakoztatva az egyes forrásokban megjelenő népelnevezéseket. A tudományos tanácskozás Fehér Zoltán előadásával folytatódott, amelyben a nyugalmazott főiskolai tanár lakóhelye, Bátya település magyar és „rác” benépesülését elemezte. Ezt követően Kürti László érdekes megközelítésben, az Amerikai Egyesült Államok Észak-Karolina államában élő lumbee (lambí) indiánok identitásának kontextusában elemezte a Felső-Kiskunság történetileg kialakult kulturális „másságát” és komplex valóságát. A délelőtti programot Silling István Nyugat-Bácska benépesüléséről tartott átfogó előadása zárta. Az ebédszünetet után két nemzetiségi, migrációs témát felvonultató könyv bemutatása következett. Bárth Dániel: A zombori ördögűző. Egy 18. századi ferences mentalitása című könyvét Smid Bernadett méltatta, majd pedig a szerző beszélt kutatási élményeiről. Bereznai Zsuzsanna - Schön Mária: Könnyek népe. A hajósi sváb parasztság sorsa 1938-1954 között című könyvét Székelyné Körösi Ilona történész ismertette. A délutáni ülést egy hajósi tematikát felvonultató „blokk” nyitotta meg. Rudolf László az anyakönyvek felhasználásával mutatta be a hajósi lakosság népmozgásait a betelepüléstől a XVIII. század végéig. Bereznai Zsuzsanna a hajósi sváb Kübler István élettörténetét elemezve, a gyermek- és ifjúkori vándorlások nehézségeiről beszélt részletesen. A konferencia hangulatát emelte, hogy a nemrégiben 90. életévét betöltött adatszolgáltató is jelen lehetett, ráadásul saját harmonikája megszólaltatásával tette még bensőségesebbé a rendezvényt. Schön Mária szintén személyes történetről számolt be, saját hajósi családjának II. világháború utáni kálváriáját elevenítette fel. 5
