Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)

Fehér Zoltán: A magyar Bátia és a rác Bacsina összeolvadása, a rácok katonás letelepedése

nevük is egyezett (apa és fiú), akkor közöttük a különbséget a nevek elé tett Kis (fiatal), illetve Nagy (idősebb) jelzővel tüntették fel. Egymás után következnek az öszszeírásban például a következő jobbágyok: Gergeni Ferenci, Gergeni Máté, Gergeni Páll, Gergeni György, Gergeni Mihály aztán négy másfajta név (Guzsván, Peritty, Argat) után Gergeni János.56 Néha csak két azonos nevű család áll egymás után: Peritty Páll, Peritty Máté, vagy Matoracz János, Matoracz Jóseff, vagy: Farkas István, Farkas Tamás, Farkas Páll - itt egy más nevű, majd: Farkas János, Kapitan Joseff, Kapitan Simon, Kaptán Fiilep vagy: Miklositty János, Miklositty Máté, vagy: Gregoritty András, Gregoritty Mihály, vagy: Szarvas György, Kis Szarvas György, Szarvas András. A zselléreknél is találunk ilyen példákat: Marokitty István, Marokitty György, vagy Fekete Gergely, Fekete György, Fekete Antal, vagy: Vida János, Vida András, Vida István, vagy: Maros Mihály, Maros István, Kis Maros Márton.51

IRODALOM

BÁRTH János

1996 Szállások, falvak, városok. A magyarság települési hagyománya.

Kalocsai Múzeumbarátok Köre, Kalocsa 2001 A halasi határperek történeti-néprajzi tanulságai.

In: Ö. Kovács József - Szakái Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunhalas 2005 Remény, szerencse és tudatosság a népesedéstörténeti kutatásban. A Kupuszinára költözött bátyaiak példája.

In: Romsics Imre (szerk.): Kétvízközi népismeret. Tanulmányok a Duna-Tisza közéről. 561-571.

Kalocsai Múzeumbarátok Köre, Kalocsa 2010 Település, népesség, gazdaság Dusnok XVIII-XIX. századi történetében. In: Bárth János (szerk.): Dusnok története és néprajza. 57-236. Dusnok Község Önkormányzata, Dusnok BOROSY András

1986 Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái IV. 1638-1711. (Pest Megyei Levéltári Füzetek 11.)

Pest Megyei Levéltár, Budapest CSIZMADIA Andor

1942 Fertály mesterek és tizedesek szerepe a magyar városok gazdasági és szociális életében.

Szociális Szemle III. évf. 4-5. sz. 77-81. Pécs

56 KFL. V. 21. Bátya. Egybekeltek anyakönyve. 1751., 1756. A házassági anyakönyvből kiderül, hogy 1751. jan. 1-én Stephanus Peritty feleségül vette Elisabeth Geijenit, 1761. jan. 11-én pedig Josephus Peritty vette el Elisabetha Gerjeniit. 1756. jan 1-jén Paulus Argat Paulus Gerjenivel tanúskodott egy házasságkötéskor. Valószínű tehát, hogy a Geijeni családba beházasodott családok a Perittyek, Argatok és talán Guzsvánok is.

57 OL. Helytartótanácsi lt. Departamentum urbariale Tab. Urb. Bátya község 4-11. p.

44