Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Klamár Zoltán: "Ona je goj!" A vegyes házasság intézményének identitásformáló hatása - magyarkanizsai példák
1980-ra már 372-en dolgoztak az üzemben.13 1945-ben jött létre a szabók szövetkezete, amiből a Kvalitet készruha üzemet fejlesztették. 1980-ra 145-en dolgoztak benne. Kisebb üzemek közé tartozott a malom, 58 dolgozóval, valamint a seprűkészítő üzem 124 dolgozóval.14 Egyik legnagyobb ipari kapacitás a cserép- és téglagyár, 540 dolgozóval. 1980-ban kezdte meg a termelést a kerámiagyár 290 dolgozóval.15 Ezek azok az üzemek, melyekben munkalehetőséghez jutottak a városba költözők. Az ipari fejlesztésekkel párhuzamosan elindult egy lakásépítése program is, melynek keretében a város különböző pontjain vállalati bérlakások épültek, amiket az abban lakók később megvásárolhattak. Az 1990-es években végbement változások kihatással voltak a település gazdaságára, az ipari üzemek zöme napjainkra megszűnt működni, az aktív lakosság lassú elszivárgása az ország és a tartomány belseje felé, illetve külföld irányába állandósult. KONKRÉT PÉLDÁK: EGYÉNI IDENTITÁS A VEGYES HÁZASSÁGBAN ÉS A CSALÁDBAN Mivel példáink a városban élő egyénekről és családokról szólnak, a személyiségi jogokat tiszteletben tartva megőrizzük inkognitójukat. 01. Mária háromszor kötött házasságot, melyekből két gyermek született. Az első férjét, aki szerb nemzetiségű volt és más vidékről érkezett a városba, az egyik üzemben ismerte meg, az ismeretségből házasság lett, majd nemsokára megszületett első gyermekük. Hamar megözvegyült. Második férje is szerb volt, aki másik tagköztársaságból érkezett a városba. Ismét házasságra lépett, amiben újabb gyermeke született. Később úgy döntöttek vendégmunkásként próbálnak szerencsét. Kapcsolatuk válással végződött. Németországban ismerte meg harmadik férjét, aki kanizsai magyar volt. Mindkét gyermeke anyanyelvi szinten beszél magyarul, de szerb nemzetiségűnek vallja magát. Egyikük magyarral, másikuk horváttal él házasságban. 02. Péter magyar identitású zsidó családban született, ám a háború végi atrocitások miatt később identitást váltott. Felesége szerb ajkú, két gyermekük született, akik közül egyik vegyes házasságban él egy helybeli magyarral. 03. István Tisza menti szerb nővel kötött házasságot, két gyermekük magyar nyelvű oktatásban részesült. Továbbképzésük során magyarországi felsőoktatási intézményben tanultak tovább. 04. István horvát nőt vett feleségül, aki megtanult magyarul, ahogyan gyermekeik is. Kettős állampolgárok, egyikük Horvátországban dolgozik. 05. Mihály szerb nőt vett feleségül, gyermekük és unokájuk szerbnek vallja magát. 06. Ilona szerbhez ment feleségül, gyermekei szerbekkel kötöttek házasságot, unokái szerbnek vallják magukat. 13 DERE, Koméi -TOMIC, Pavle 1982. 107-108. 14 DERE, Kornél - TOMIC, Pavle 1982. 109-110. 15 DERE, Kornél - TOMIC, Pavle 1982. 114. 185
