Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Papp Árpád: A vajdasági magyarok elvándorlásának sajátosságai a rendszerváltást követő időszakban - a nemzetközi migrációs trendek figyelembevételével
A menekültek csoportja mellett külön státusuk volt a munkavállalóknak8, illetve nem volt jóformán semmilyen rendezett státusuk azoknak a turistáknak, akik havonta egy alkalommal kiléptek a magyarországi határátkelők egyikén, majd azonnal visszafordultak, és a belépő oldalon újból bejelentkeztek: a vámszervek hallgatólagosan tűrték a gyakorlatot, amivel évekre biztosítani tudta a státussal nem rendelkező személy Magyarországon való tartózkodását. Az anyaország lakossága a kilencvenes évek ex-jugoszláv térségéből érkező vendégmunkások előtt mindössze néhány évvel a székelyföldiek munkaerőpiacon való megjelenésével szembesült, aminek szerveződése, sajátosnak tekintett vonásai a vizsgált csoport tagjairól is elmondhatók. A vendégmunkások a befogadó ország munkaerőpiacán a marginális munkaerőt alkották. Rugalmasság, olcsóság,9 mozgékonyság, másfelől kiszolgáltatottság, igénytelenség, alacsony képzettség jellemezték. A székelyföldi vendégmunka tervezése lokális keretekben folyt, esetleg távolabbi rokoni szálak is közrejátszottak, az adminisztráció szerepe jelentéktelen volt. A hagyományos közösségből való „kilépés” időszakos jellegű volt, rendszerint a férfi vállalta a családi életvitel és gazdaság megalapozása vagy megerősítése céljából. A csoportok életkor, társadalmi rang és szociális helyzet szerint szerveződtek típusokba. A Vajdaságról áttelepülni vágyók a déli határ közelében, illetve a Duna és a Tisza közötti területen és a fővárosban tartózkodnak legnagyobb számban, míg a vendégmunkát vállalók (ha még gyakori hazautazással is párosul) a távolság (közelség) függvényében gondolkodnak. Ebben tehát nem mutatható ki lényeges különbség az erdélyi és vajdasági vendégmunkások között.10 A vajdasági magyarok anyaországba történő kivándorlása és munkavállalása a kilencvenes években nem egyedülálló és soha nem tapasztalt jelenség, részét képezi egy tágabb - esetünkben Kárpát-medencei - kontextusnak is: a) a polgárháborús hangulat szülte menekülésnek a Magyarországgal szomszédos ex-jugoszláv köztársaságok (Horvátország és Szerbia, ezen belül Vajdaság) területéről, a »túlélésre« szerveződött.” GYÚROK János 1994. 44-56. „1992-ben a volt Jugoszláviából érkezett menekültek többsége által elmondott történetek vezérmotívuma a hazatérési szándék volt. Ezt az erős vágyat és szándékot az is mutatja, hogy a menekültek több mint 95 százaléka csupán ideiglenes tartózkodási engedélyt kért. Ebben az esetben tehát úgy viselkedtek, mint a menekültek világviszonylatban.” HUSEBY-DARVAS V. Éva 1994. 130. „1993-ra azonban sok menekültnél csökkent a hazatérési vágy. Amint erre a legkisebb lehetőség kínálkozik, rögtön arra kezdenek áhítozni, hogy valamilyen életképes egzisztenciát teremthessenek Magyarországon vagy még nyugatabbra.” HUSEBY-DARVAS V. Éva 1994. 135. 8 „Végső soron a gazdasági okok miatt külföldre távozottakat a befogadó országban több szempontból is hátrányos megkülönböztetés is éri azzal, hogy nem fogadják el őket az ottani munkásosztály szerves részeként. A helyzetüket nehezíti, hogy az idegenek és a hazaiak a munkaerőpiacon konkurenciát jelentenek egymásnak.” GÁBRITYNÉ MOLNÁR Irén 2001. 137. 9 A vendégmunkások (vajdasági példák során) a szezonális, „jól fizető” munkákra vállalkoztak, hasonlóan az erdélyiek 40%-át foglalkoztató építőipari tevékenységhez. A vendégmunkások rugalmasabbak, gyorsabban alkalmazkodnak a feltételekhez, fegyelmezettebbek, legalábbis önmagukról ezt az elképzelést tartják fenn. 10 1991 -ig a menekültek lényegében kizárólagosan Romániából érkeztek (a menekültek négyötöde magyar, 20%-a román nemzetiségű). A menekültek - az adatok tükrében - egyértelműen Budapestre és környékére, avagy a keleti határ menti területekre telepedtek le (HÁRS Ágnes 1992. 9-23.). Az esettanulmányban vizsgáltak is mindössze száz kilométeres távolságon belül dolgoztak. 164
