Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Őrsi Julianna: Szevezett telepítések a bácskai puszták benépesítésére
szerepelt: korábban saját elhatározásából ment el, senki sem küldte el, az újabb terhekből, amelyek a település lakosságára hárult, azóta már nem vette ki a részét. így néhány kivételtől eltekintve az új közösségekbe kellett nekik is beilleszkedniük. ÖSSZEGZÉS A Magyar Királyi Kamara a török kiűzése után üresen maradt bácskai puszták betelepítésére szervezett akciót indított. Ezt használták ki többek között a túlnépesedő Nagykunság új megélhetési teret kereső szegényebb lakosai. A kitelepülés és az új közösségalapítás 1785-86-ban sikerrel járt. Létrejött Ómoravica (Bácskossuthfalva), Pacsér és Feketics (Bácsfeketehegy) valamint Piros.21 Ezen teleüléseket ma is zömmel a Nagykunságból kitelepült reformátusok utódai lakják. E közösségek XIX XX. századi állapotáról álljon itt két település (Pacsér, Bácskossuthfalva) ábrája. 3-4. grafikon. Endogám házasságok Pacséron a XIX. században (Összeállította: Örsi Julianna) A szülőfölddel való kapcsolattartás az évek múltával egyre halványult. A bácskai magyar falvak önmagukra és egymásra számíthattak. Települési és egyházi közösségeik megerősödtek. A családok is bácskaivá váltak, a kunsági rokoni szálak megszakadtak. Később az évszázados évfordulók adták a gondolatot a kapcsolatok felelevenítésére. A kezdeményezők szinte mindig a református egyházközségek voltak. Annyi bizonyos, hogy a Bácskába települt kunságiak mindmáig megtartották református magyarságukat és kunsági származástudatukat. 5-6. grafikon. Endogám házasságok Bácskossuthfalván a XX. században (Összeállította: Örsi Julianna) 21 Piros betelepülése egy magánföldesúri akció volt. 147 Pacsér néprajzi csoport endogámiája Pacsérfalun belüli endogámiája Településen belüli és khüli házasságok A néprajzi csoport endogámia mértéke
