Kothencz Kelemen (szerk.): Víz, ember, örökség. Tanulmányok a 90 éves született Solymos Ede tiszteletére - Bajai dolgozatok 21. (Baja, 2017)
Fehér Zoltán: "Harcsa van a vízbe, gúnár a szélibe" A halászat folklórjának szimbólumai
A földnek a világban elfoglalt helyéről és keletkezéséről szóló hiedelem és eredetmonda szerint is a víz a legősibb elem. Bátyán a mi tartja Földet? - kérdésre, ezt a választ kaptam: „A víz tartja a földet, mert víz van alattunk.”5 Kecelen a Min áll a Föld? - kérdésemre hasonlóképpen válaszoltak: Vízen áll. Allú van tűz, fölötte víz, víz fölött a levegő.6 A válaszadó az ókori világ négy eleméből épp csak a Földet felejtette ki. E tájon is közismert volt a régiek tudatában, hogy a világot egy (vagy négy) hatalmas cethal (bálna) tartja a hátán, és ha ez megmozdul, akkor van földrengés.7 A keceliek szerint három cethal tartja a Földet, mer alattunk víz van... és mikó azok megrázkódnak, akkó van földrengés,8 Mai néphit adatokból következtehetünk arra, hogy a vízenj áróknak nem volt szabad káromkodniuk, nehogy a vizet (a víz szellemét) megsértsék. Egy csallóközi hiedelemmonda káromkodó bürkös hajósait ugyanis hatalmas vihar pusztította el. Mai halászok nem mernek éjszaka arra járni, mert olyankor is lehet a szörnyű káromkodásokat hallani.9 Mai környezetvédők már arról vizionálnak, hogy a közeljövőben nem a szén, a gáz és az olaj, hanem a víz hiánya jelenti majd a Föld országainak legnagyobb problémáját, és emiatt nemzetek közti konfliktusok is várhatók. A bukovinai székelyek néphite ugyanezt tartalmazza. Eszerint a világ végén nem lesz víz a földön, csak az Antikrisztus korsójában. Ám aki abból iszik, el fog kárhozni.10 11 „Ahogy a régi időkben az erdőknek, ugyanúgy a vizeknek, tavaknak is megvoltak a képzeletbeli alakjai” - írja Seres András a háromszéki néphit vízben élő természetfölötti lényeiről, egyebek közt a tóból kijövő félkamyi nagyságú vízi tündérekről." A bátyai vízi tündérekről szóló történet tulajdonképpen ál-hiedelemmonda. Benne a természetfeletti jelenségnek utólag racionális magyarázatát adják. A tündérek Bátya folklórjában eddig csak népmesékből kerültek elő. Közismert volt a király udvarában álló, égig érő, aranyalmát termő fáról szóló mese, amelynek termését nem bírja megőrizni csak a király legkisebb fia.12 (A Csongor és Tünde témája, Árgirus királyfi históriája alapján.) O ugyanis éjszaka az almaszedésre érkező tündérek levetett ruháit elrejti, így azok nem tudnak elrepülni. Nagyon megörültem aztán, amikor Anisity Fülöpné elmondta, hogy kislány korában, a 30-as években milyen jókat mulattak nagyapja egyik történetén. Az eset valóban megesett úgy a XIX. század végén, a nagyapa legény korában. Akkoriban arról vert ugyanis a hír, hogy az Alsó határban, a Kereki-fokban nyári éjszakákon fürdőző tündéreket lehet látni. Több sem kellett a bátyai legényeknek. Elhatározták, hogy meglesik őket. 5 FEHÉR Zoltán 1975. 17. 6 FEHÉR Zoltán 2004. 50.51. 7 FEHÉR Zoltán 1975. 17. Ez a képzet előkerült keceli, szanki, móricgáti néphitgyűjtéseim során is. 8 FEHÉR Zoltán 2004. 53. 9 MARCZELLBéla 1994. 7-8. 10 BOSNYÁK Sándor 1977. 45^16. 11 SERES András 1981. 186. 12 FEHÉR Zoltán 1963. 130. Aranyalmafa. Mesélte: Szűcs Péter Pál. 170
