Kothencz Kelemen (szerk.): Víz, ember, örökség. Tanulmányok a 90 éves született Solymos Ede tiszteletére - Bajai dolgozatok 21. (Baja, 2017)
Kothencz Kelemen: Történeti-néprajzi adatok a dunai "malmos gazdaságok" XIX. század eleji működéséről
Szegeden 1828-ban 68 hajómalom és 36 szárazmalom őrölt, ennek ellenére sem a molnárok sem pedig a hajóácsok nem alkottak céhet.7 A „bajai érdemes molnár céh” 1815-ben kapta meg szabadalomlevelét.8 Szekszárdon szintén céhes keretek között tevékenykedtek a molnárok.9 Kalocsáról szintén nincs adatunk arról, hogy a vízimolnárok céhekbe tömörültek.10 11 A mesterség kitanulása azokon a településeken is a céhszervezet normái szerint történt, ahol a molnárok nem tartoztak városi, mezővárosi céhekhez. A molnár inasok 3-4 tanulóévet követően legénnyé váltak, majd pedig a mesterség fortélyainak elsajátítása érdekében vándorútra keltek.11 A hajómalmok XVIII-XIX. századi működéséről, a vízimolnárok feladatairól számos tanulmány és összefoglalás született.12 A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban őrzött kései feudalizmus kori, reformkori úriszéki iratok között hajómalmok működésével kapcsolatos dokumentumok is fellelhetőek.13 Tanulmányom forrását ezek a szálas dokumentumok alkották, amelyek rávilágítanak a Kalocsa környéki dunai malmos gazdaközösségek XVIII-XIX. századi működésére. A néprajzi szakirodalom többnyire az erdélyi malmos gazdaságok működéséről tudósít. Elsősorban Ozsváth Gábor Dániel kutatásai eredményeként számos háromszéki, erdővidéki „malmos társaság”, „malmos birtokosság” működésére derült fény.14 A „Gidofalvi Malmos Gazdaság” 1755-ben kelt alapító okirata a Sepsiszentgyörgyi Levéltárban maradt fenn. Baróton szintén működött malmos társaság, erről tanúskodik a „Jegyző Könyve Az Nemes Barothi Malmos Gazdaságnak amely költ 1841 -ik évben”. Kisbaconban a Keresztes-féle vízimalom molnárházában található mestergerenda felirata szerint „Építették ez Házat Az malmot 1889 Be Junius ho 19-én / Az malmos társulat Isten segedelméből (...)”. Bibarcfalván az egyik történeti forrás szerint „Néhai Báró Apor István Úr (...) Bibarcfalvi Tanorok béli malmát azon egyezkedéssel találta volt, hogy a 40 személyből álló Malmos Birtokosság malma (...)”. Vargyason „Nemes Vitézlő renden lévő Malmos gazdák malom bírája Németh Ferentz (.. .)”.15 A kalocsai érseki uradalom 16 rajnai forint éves árendát követelt a Dunán hajómalmot üzemeltető személyektől, közösségektől a XVIII. században. Sükösd helység lakóinak 1725-ben keletkezett úrbáriuma szerint „... volt egy Malmok Kurta Fok névő Vizen a’ mellytül fizettek arendát, a’ midőn hasznát vették, de már egészlen el Pusztult nem fizetnek, a’ Dunanis vagyon egy Malmok, attól fizetnek f. 16.”16 7 JUHÁSZ Antal 1991.201. 8 SOLYMOS Ede 1973. 86. 9 HANGEL Flóra 1940. 26. Idézi: BORDÁS Attila 2003. 88. 10 Dehény József a kalocsai céhekről írt könyvében nem említi a vízimolnárok érdekvédelmi szervezetét. DEHÉNY József 1922. 11 JUHÁSZ Antal 1991.201. 12 A teljesség igénye nélkül: JUHÁSZ Antal 1959.; 1991.; CZIGÁNY Béla 1962., 1963., 1965., 1967., 1968., 1970.; JAKUS Lajos 1979.; VAJKAI Zsófia 1981., 1983.; KÁRPÁTI Andrásné 1987.; BALÁZS György 1998.; KOTHENCZ Kelemen 2012. 13 Ezúton mondok köszönetét dr. Bárth Jánosnak, aki az általa a kalocsai érseki levéltárban fellelt XVIII. századi malmos ügyeket tartalmazó dokumentumok fénymásolatait rendelkezésemre bocsátotta. 14 OZSVÁTH Gábor Dániel 1999., 2002., 2003., 2005. 15 OZSVÁTH Gábor Dániel 2003. 145-146. 16 BÁRTH János 1974.314. 160
