Kothencz Kelemen (szerk.): Víz, ember, örökség. Tanulmányok a 90 éves született Solymos Ede tiszteletére - Bajai dolgozatok 21. (Baja, 2017)
Kunkovács László: Halászat: ősfoglalkozás, ősgondolkozás
KUNKOVÁCS László HALÁSZAT: ŐSFOGLALKOZÁS, ŐSGONDOLKODÁS Sikertörténet az, hogy fajunk, évmilliókkal dacolva, fennmaradt, mi több, a paradicsomi adottságú területeket elhagyva, messze elvándorolt. Belakta szinte az egész földgolyót, szélsőséges klímákon is berendezkedett. Alkalmazkodásának módjain végigpásztázva kultúránk talapzatához jutunk, a néprajztudomány kiinduló pontjához. Ősfoglalkozások - állapította meg a halászatról és a pásztorkodásról Herman Ottó, és ez így is van. Amióta pásztorkodás létezik, a háziállatok révén egy-egy közösség óriási hústartalékot tudhat a maga közelében. A halászat kialakulása megelőzhette az állattartást. Hatalmas előnye, hogy megbízhatóan és folyamatosan tudta biztosítani a fehérjedús táplálékot. Az ősfoglalkozások szinte változás nélkül óriási időtávúkat ívelnek át. Baján lenni jó. Lakosait példamutató identitás jellemzi, büszkék a városukra, és szerelmetes viszonyban vannak a vizekkel. A halhoz itt mindenki ért, a járókelő halfőző bajnok lehet. Amikor három évtizeddel ezelőtt - néprajzi érdeklődéstől vezetve - rendszeresen jártam erre a vidékre, első dolgom volt megkeresni a Türr István Múzeum legendás igazgatóját. Solymos Ede rögtön a barátságába fogadott. Tervezett gyüjtőutaimhoz jó tanácsokat kaptam tőle, neveket, címeket. Még a külországi szakmai kapcsolatait is noteszomba diktálta: az ausztriai Orth és a határ közeli Kittsee, aztán a müncheni Deutsches Jagd- Und Fischereimuseum, megadva az igazgatók nevét. Fölkerestem a közép-lengyelországi Torun városában azt a múzeumot, ahol korábban Maria Znamierowska-PrüíFerowa dolgozott. Az édesvízi halászat kutatásának lengyel nagyasszonya megfordult valaha Baján, halászati konferencián.1 Solymos Ede ajánlotta, hogy utazzak el az Al-Duna menti bulgár városba, Tutrakanba, ahol megtalálom Európa kevés édesvízi halászati múzeumainak egyikét. Háromszáz halászházat számlál a város (ma védett negyed). El sem akartam hinni! - de néhány esztendő múlva már ott voltam kiállításommal a város vendégeként. Megkaptam Racso Zmeev igazgató halászati monográfiáját, amit itthon a Néprajzi Múzeum könyvtárának ajándékoztam.1 2 Tutrakannál már nagyon széles folyam az Al-Duna, teli szigetekkel. A hatalmas víz szinte elnyelte a reggelente nekiinduló lipován típusú halászcsónakok sokaságát. Minden szerszámot és módszert megörökítettem, amit abban az évszakban lehetett.3 Múzeumigazgatósága utolsó esztendejében Solymos Ede bátyám kedvesen rám parancsolt, hogy még az ő ideje alatt formáljam kiállítássá és mutassam be Baján a magyar halászatról szóló fotóimat. Meg is történt 1985 őszén. Sikerének híre ment, az anyag vándorútra kelt az országban. Több külországi magyar kulturális intézet bemutatta, mi több, 2000-ben ott volt Hannoverben, a világkiállításon és ugyanabban az évben Pekingben, a Magyar Napokon. 1 ZNAMIEROWSKA-PRÜFFEROWA, Maria 1976. 2 ZMEEV, Racso 1973. 3 KUNKOVÁCS László 1992. 13