Kothencz Kelemen (szerk.): Víz, ember, örökség. Tanulmányok a 90 éves született Solymos Ede tiszteletére - Bajai dolgozatok 21. (Baja, 2017)
Balázs Kovács Sándor: A hal szerepe a sárközi parasztság életében
A válasz: ,,a’ mienk majd meg lesz, tsak hallászunk” inkább reménykedést és békítő szándékot, mintsem a bérlő által ráruházott hatalmat sejtet.14 Vidékünk reformátusságánál is illett pénteken halat enni. Ocsény 1811-ben feljegyzett rendelkezése egyenesen megtiltotta, hogy a halat csütörtökön kivigyék a faluból, azt a település pénteki ebédjére kellett fordítani. A legegyszerűbb elkészítési mód a halak sütése volt, roston vagy nyárson. Az itteni vásárokon (Szekszárd, Bátaszék) megjelentek a halsütő asszonyok. Szívesen fogyasztották a sült halat, mind a hazai, mind a vendég vásárosok, de természetesen otthon is ették.15 A mundéros hal készítését már Csalog József leírta Bátáról.16 A kibelezett, besózott, paprikázott csukát iszaprétegbe göngyölték, nyársra fűzték és szabad tűznél megsütötték. A kiégett agyagréteg gyenge kopogtatásra levált, a hal bőrével, pikkelyeivel együtt. Egy másik elkészítési módját írja le Solymos Ede.17 Csukát, süllőt, sügért lehet mundérban, mundérosan sütni. Az eleven halnak a fejét ladikoldalhoz csapják, vékony keményfa nyársat szúrnak a szemén át a gerinc mellett a farkáig. Pikkelyestől, belestől tűzik a parázs mellé kb. 70 cm-re. Mikor pirulni kezd, több ízben megfordítják. A hátát külön is sütik. 30-40 perc alatt szépen megpirul. Akkor a nyársat óvatosan kihúzzák, a halat a hátán felvágják, belét, gerincét kidobják, sokan a fejét is levágják. Előre elkészített, apróra vágott, megsózott-paprikázott hagymát, zöldpaprikát tesznek a hasüregbe, jó 5 percig hagyják, hogy dinsztelődjön, a só és hagyma átjárja a húst. Újra szétnyitják, és úgy fogyasztják, hogy a bőre, mint egy tányér ott marad. A hal tartósítása sózással, füstöléssel, szárítással, szivarítással (Ocsény) történt.18 Füstölésre a csuka a legalkalmasabb. Csukafogás idején besózták a halat, állt egy darabig, aztán fölfustölték. „Ez a ... szivatos (Decs) hal.” „Nyári legelő nagy volt, elöntötte a víz. Voltak öblei, kobolyái, ott szedtük össze a gyenge csukákat, megpucoltuk, megsóztuk kellően és megfüstöltük otthon. Mint a disznóhúst, füstre tettük. - Mit viszünk? (ti. ma a tarisznyában a legelőre). Csak vettük le a csukákat, csak szárazon! Úgy szerettük, mint a kenyeret.” - emlékezett az öreg Bartos, egykori decsi kanász. „Csukás káposzta. Füstölték a csukát, kétfelé repítették, besózták és paprikázták és azután sziváritották. Csak a csukát, mert ennek kemény húsa van. Föltettük füstölni.” (Decs)19 Rövidebb időre való tartósításnak tekinthetjük az apróbb halak rostélyon való sütését. így melegebb időben is elállt akár egy hétig. A sárközi halászat jelentőségét a helynevek is bizonyítják. Bátai helynév: „Keszeges tofenék, mely soha ki nem apad, nevit hihető a’ keszeg haltol veszi, melyből sok fogatik benne.”20 Gyakran lopás is előfordult, Decsen a peres iratok említik a halászatot is. „Több Veiszeknek tolvajképpen lett lenézésén Varga István és Őri András étzakának 14 SZILÁGYI Miklós 1984. 346-347. 15 BALÁZS KOVÁCS Sándor - KOVÁCS János 2009. 252. 16 CSALOG József 1939. 17 SOLYMOS Ede 1965.225. 18 SZILÁGYI Miklós 1977. 157-171. 19 ANDRÁSFALVY Bertalan 1975.219. 20 GAÁL Attila - KŐHEGYI Mihály 1972. 292. 123
