Pásztor Emília (szerk.): A fény régészete. A természetes fény szerepe az őskori ember életében - Bajai dolgozatok 20. (Baja, 2017)
P. Barna Judit: Fény a körben. A természetes fény és Közép-Európa legrégebbi monumentális építménye
Fény a kórben 19. Sormás- Török földek, összesítő alaprajz (2002-2003, 2005-2006) Map showing all excavated features at Sormás-Török-földek (2002-2003, 2005-2006) feltárt kapujában is, melynek iránya kelethez képest szintén 155 észak felé (18. kép). Az I. körárok 2. sz. (déli) kapuja szintén fontos irányt jelzett: ebben az irányban ér a Nap és minden égitest napi látszólagos pályájának csúcsára, itt van ereje teljében. Ez az irány jelzi a Nap évi pályájának legmagasabb pontját is a nyári napfordulókor. Könnyű pontosan kitűzni, hiszen a Nap minden nap megmutatja. Az észak-déli irány fontossága tükröződik a két sormási árokrendszer egymáshoz viszonyított elhelyezkedésében: a képzeletbeli középpontjukat összekötő egyenes kis híján pontosan észak-déli irányú és keresztül fut az 1. körárok déli kapuján. A II. árokrendszer 8. sz., egy fa szerkezetű híd által képzett átjárójának az iránya szintén érdekes csillagászati/naptári eseményhez kötődik. Ebben az irányban nyugszik le a Nap november és február első hetében, azaz az ún. negyednapok (Midquater-days) időszakában, melyek talán a tél és a tavasz kezdetét jelezték egy ősi, alternatív naptárban. A kutatóprogram keretében felmérésre került a kettős körárok rendszer fel nem tárt része is, az adatok értékelése folyamatban van (19. kép). A körárkok tájolási jellemzőik alapján sem mutatnak egységes képet, általánosan érvényes szabály nem állapítható meg. A lelőhelyek túlnyomó részénél valamilyen csillagászati célponthoz való irányi-40 II. körárok rendszer Negyedelő napok Ápr. 15. Aug. 28
